Szemfényvesztés

Aligha helyezi a dicsőséglistájára a Quentin Tarantino három alkotásában is megfordult angol Tim Roth vagy a Steven Spielbergnél is szerepelt új-zélandi Sam Neill, hogy szerepet vállalt A közös szenvedély (United Passions) című filmben. Legfeljebb a kasszánál érezhették magukat jól, ahol a magát már egy ideje végkiárusító francia Gérard Depardieu társaságában vehették fel a gázsit. A film ugyanis a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) százéves történetének cukormázas verziója, amit az idei brazíliai világbajnokság mérkőzéseinek szünetében nem győztek reklámozni. Depardieu a FIFA legendás francia elnöke, Jules Rimet alakjába szuszakolta bele magát, Neill az általános vélemény szerint a szervezetet a korrupció lejtőjén elindító brazil Joao Havelange-t játszotta, míg Rothnak Sepp Blatter jutott, a filmet pedig rendezőként a francia Frédéric Auburtin követte el, aki méltán nem tartozik szakmája első vonalába. A mozgóképes öntömjénezés 25 millió eurós költségvetésének négyötödét a FIFA Blatter kezdeményezésére kifizette – a maradék java a hírek szerint Azerbajdzsántól jött –, és az elnök nem érte be ennyivel. A fáma szerint neki köszönhető a forgatókönyv azon fordulata, hogy 1998-as első megválasztását követően felemelt ujjal arra figyelmeztet, hogy itt az ideje a korrupció gyökeres kiirtásának. A film talán ha 300 ezer euró bevételt hozott, s a májusi cannes-i premier óta csupán Svájcban, Ukrajnában, Szerbiában, Szlovéniában, Magyarországon, Portugáliában és Oroszországban került csekély érdeklődés mellett a mozikba.