Murszi: Szíszi irányítása alatt lőttek agyon tüntetőket 2011-ben

Az egyik ellene folyó per vasárnapi tárgyalásán felszólaló exállamfő állítása szerint a 2013 nyarán történt elmozdítása mögött pont az állt, hogy a fegyveres erők vezetői féltek, "és a mai napig félnek" attól, hogy fény derül az igazságra.
 
Mint mondta, egy általa - még elnöksége alatt - megbízott tényfeltáró bizottság jelentéséből egyértelműen kiderült, hogy a Mubarak-rendszer ellen kirobbant 2011-es felkelés alatt a tüntetések központi helyszínét jelentő Tahrír téren álló szállodák felső szobáit fegyveresek bérelték ki, akik egy "olyan hivatalos szerv igazolványait viselték maguknál, amelynek élén ugyanaz az ember állt, aki az (ellenem indított) katonai államcsínyt vezényelte le".
 
Murszi kétórás védőbeszédében ugyan egyszer sem nevezte meg Szíszit, ahhoz nem fér kétség, hogy rá utalt. A Mubarak-korszak utolsó éveiben Szíszi a katonai hírszerzés vezetőjeként szolgált, 2013-ban pedig a Murszi elmozdítását levezénylő hadsereg főparancsnoka volt.
 
Az iszlamista exállamfő állítása szerint a tények ismerete ellenére várni akart Szíszi letartóztatásával azért, hogy ne veszélyeztesse az akkor általa irányított katonaság egységét. Mindazonáltal hangsúlyozta, hogy a tüntetőkre lövő fegyveresek személyét igazoló adatokat eljuttatta az akkori főügyészhez.
 
A vasárnapi tárgyaláson a vádlottak padján ült a Murszi mögött álló, időközben betiltott Muzulmán Testvériség vezetője, Mohamed Badíe és az iszlamista szervezet további 34 tagja is. Ellenük az a vád, hogy "külföldi szervek" megbízásából kémkedtek Egyiptom ellen, egyebek mellett azzal a céllal, hogy szétzilálják az ország belbiztonságát. Bűnösségük bebizonyosodása esetén akár halálbüntetéssel is számolhatnak.
 
A kairói rendőrakadémián tartott ülésen Murszi - aki a perben saját magát védi - ismételten kijelentette, hogy a mai napig ő Egyiptom törvényes elnöke, és azt is hangsúlyozta, hogy nem ismeri el a pert vezető bírói testületet.