Orosz páncélos zászlóalj harcolhatott Debalcevénél

Orosz páncélos zászlóalj harcolt a délkelet-ukrajnai Debalcevénél - állította egy sebesült burjátföldi katona a Novaja Gazeta című orosz újságnak.

  • MTI MTI
Orosz páncélos zászlóalj harcolhatott Debalcevénél

A beszélgetés az ellenzéki lap szerdai számában jelent meg. A cikket több ukrán híroldal az Ukrajna elleni orosz agresszió újabb bizonyítékaként tálalta. A Mihail Gorbacsov volt szovjet pártfőtitkár és Alekszandr Lebegyev orosz milliárdos résztulajdonában lévő lap korábban is közölt cikkeket az ukrajnai fegyveres összecsapásokban részt vevő orosz katonákról, azok haláláról. 

"Mindannyian tudtuk, hova megyünk és ott mi történhet" - mondta a 20 éves Dorzsi Batomunkujev, akinek az arca és mindkét keze csúnyán megégett, amikor február 19-én a Debalcevébe vezető utat lezáró Lohvinovénél felrobbant a páncélos, amelyben tartózkodott. A fiatalembert egy Donyeck megyei klinikán ápolták, és állapota ellenére hosszasan elbeszélgetett a Novaja Gazeta újságírójával. A cikk 3 nagy oldalt tett ki az újság nyomtatott változatában. 

Az Oroszországi Föderációhoz tartozó, Mongóliával határos Burját Köztársaság székhelyén, Ulan-Udében állomásozó 5-ös számú páncélos dandár katonáját - mint állította - 2013 novemberében hívták be szolgálatra, de 2014 júniusában 3 évre leszerződött a hadsereghez. Az Ukrajnával határos délnyugat-oroszországi Rosztovi területre tavaly októberben érkeztek. Azt mondták nekik, hogy hadgyakorlatra mennek, de mint mondta  "erkölcsileg és lelkileg is készen álltam arra, hogy Ukrajnába kell menni". A páncélosokat már Ulan-Udében átfestették, hogy ne látszódjon rajtuk semmilyen számozás vagy jelzés. Katonai igazolványaikat otthoni egységeiknél hagyták. A régóta szolgáló szerződéses katonák azt mondták, "ne higgyétek el, amit a parancsnokság mond, a hoholokat megyünk bombázni" (Oroszországban hoholoknak csúfolják az ukránokat). 

A burját katona arról is beszélt, hogy az orosz Távol-Keletről több katonai egység is a Rosztovi területre vonult, de Moszkva mellől is érkezett egy dandár. Tíz napig utaztak, amíg az orosz-ukrán határnál lévő Matvejev Kurgánig eljutottak. Miután véget ért a 3 hónapos hadgyakorlat, azt mondták nekik, hogy hazamennek, de mégsem így történt, hanem "egyes számú készültségbe" helyezték őket. "Nem tartottak beszédet, azt mondták, hogy megkezdjük a menetelést. Anélkül is értettük. (...) Tudtuk, hogy átkelünk a határon" - magyarázta. 31 tankkal, mintegy 300 emberrel mentek. Nem mondták meg nekik, meddig lesznek ott. A burjátföldi katona azt mondta, hogy páncéloscsatában vett részt Debalcevénél. 

A Novaja Gazeta újságírójának tudomása szerint február 9-én az úgynevezett debalcevei katlan torkánál, Lohvinove településnél a 90 százalékban "szervezett orosz önkéntesekből" álló donyecki szakadár erők speciális egysége lezárta az utat a gyűrűbe fogott ukrán csapatok elől. Olyan gyorsan, hogy az ukránok nem tudtak róla, és így zárótűz fogadta őket, amikor onnan ki akartak vonulni. A "felkelők" által elfoglalt pozíció megtartására küldték oda az orosz páncélos zászlóaljat, amely a bevetés előtt már néhány napja Ukrajna területén tartózkodott. A burjátföldi katona úgy gondolja, ha meggyógyul, hazatér a Bajkál-tóhoz és a polgári életben szeretné folytatni, tanulni és dolgozni fog, elég volt számára a háborúból.

Azt mondja, nem bánta meg, hogy alakulatával Ukrajnában harcolt. Meggyőződése szerint "igaz ügyért" harcolt. Nincs semmilyen kifogása az orosz államfővel szemben, aki ravasznak nevezett, mert miközben csapatokat küld Ukrajnába, azt bizonygatja a világnak, hogy nincsenek is ott orosz fegyveres erők. A megsebesült tankos ezzel kapcsolatban megjegyezte: ha Ukrajna belép a nyugati szövetségekbe, azok rakétákat, fegyverzetet telepíthetnek Ukrajna területére, és "akkor már sokkal közelebb lesznek hozzánk, nem a tengerentúlon". Szerinte az utóbbi években ismét elkezdtek Oroszország véleményével számolni. A Szovjetunió szétesett, de "megint felemelkedünk, és megint elkezdenek nyomást gyakorolni ránk, de minket már nem lehet szétverni" - mondta a katona a Novaja Gazeta tudósítójának.

Egy Orbán-kormány nem érne meg négy évet sem Franciaországban

Egy Orbán-kormány nem érne meg négy évet sem Franciaországban

Jehan Paumero húszas évei elején, bordeaux-i bölcsészként jött Magyarországra 2003-ban, miután elfogadta egy pécsi gimnázium állásajánlatát. Előtte csak a Sziget miatt járt itt, de megígérte magának, hogy még visszatér – egy helyett végül több mint húsz évet maradt. Hogyan látja egy köztünk élő francia a magyarokat? Miért érzi itt szabadabbnak magát, mint otthon, és mi az, ami miatt közelebb érzi magához a magyar társadalmat? Mit gondolnak a franciák Magyarországról, és mit válaszol, ha nekiszegezik a kérdést, hogy milyen diktatúrában élni?

vélemény

Parászka Boróka: A rezsimbontás receptje

Ma Magyarországon nem látszik az alagút vége. Egyelőre ott tartunk, hogy el kell hinnie az ország határain belül és kívül élőknek, hogy lehetséges a megtisztulás, és mindenkinek lehet helye, feladata ebben.