A külgazdasági és külügyminiszter szerint durva és bántó általánosítást és felületességet mutatnak a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) igazgatójának a washingtoni Holokauszt Múzeumban mondott szavai.
Az InfoRádió Aréna című műsorában Szijjártó Péter kedden elmondta: James Comey olyan kijelentést engedett meg magának, amely "Magyarországra nézve és a magyar emberekre nézve rágalmazásnak tekinthető, kifejezetten sértő, történelmietlen, és durva és bántó általánosítást és felületességet" tartalmaz, ami különösen egy ilyen súlyos kérdésben nem engedhető meg. Szijjártó Péter véleménye szerint ezt érzékelte a washingtoni kormányzat is, hiszen elhangzott a bocsánatkérés, és "ez így helyes". A miniszter felidézte: hétfőn lengyel kollégájával is beszélt az ügyről, és a lengyelek is határozottan hangot adtak álláspontjuknak.
A magyar kormány tiltakozó jegyzéket adott át, és a washingtoni nagykövet járt az amerikai külügyminisztériumban, hogy világossá tegye a magyar kormányzati álláspontot, és Washington nyilvánosan is reagált a kérdésre - közölte. Szijjártó Péter arra is kitért, hogy a magyar-amerikai együttműködés gazdasági és védelmi szempontból zökkenőmentes, és a politikai területen is látványos a javulás. Minden kérdést meg tudnak beszélni, folyamatos a konzultáció, és "ez így van rendjén" - mondta. Hozzátette: baráti a viszony a két ország között, hiszen nagyon sok mindenben egyetértenek, bár néhány kérdést másként látnak, ami természetes.
James Comey szerdán a washingtoni Holokauszt Múzeumban a vészkorszakban történteket elítélve azt mondta: a szövetségi nyomozóiroda minden új ügynökének kötelezővé teszi a múzeum látogatását, hogy lássák: "jó emberek, alárendelve magukat a náci eszméknek, milliók meggyilkolásában segítettek".
Úgy vélekedett, a holokauszt legszörnyűbb tanulsága az, hogy az emberek "képesek lemondani az egyéni erkölcsükről, és - egy csoport hatalmának alárendelve magukat - szinte mindenbe beleegyezhetnek". Ezek az emberek - Comey szerint - "úgy gondolják, hogy a gyilkosok és cinkosaik Németországban, Lengyelországban, Magyarországon és olyan sok más helyen nem tettek semmi rosszat. Meggyőzték magukat, hogy helyesen cselekedtek, hogy így kellett cselekedniük. Az emberek így viselkednek. És ennek igazán el kell rémítenie bennünket".
Marie Harf, az amerikai külügyminisztérium szóvivője hétfői sajtóértekezletén a holokauszt idején az üldözötteket mentő lengyel, magyar és más európai hazafiak tetteinek méltatásával reagált az FBI-igazgató állításaira.
"Ahogyan azt korábban is elmondtuk, az Egyesült Államok elismeri és csodálja azokat a bátor erőfeszítéseket, amelyeket számtalan lengyel, magyar és más emberek tettek a megszállt Európában annak érdekében, hogy megóvják zsidó honfitársaikat és honfitársnőiket a náci népirtástól. Vannak olyan bátor hazafiak nyilvánvalóan, és emberbarátok, akik segítettek, amikor az országukat elfoglalták, akik segítettek honfitársaik egy részének megmentésében" - mondta Marie Harf.
A július 1-i határidő előtti utolsó pillanatban, a hétfői rendkívüli közgyűlésen dőlt el, hogy a fővárosi képviselők kiigazították a már korábban, konszenzussal elfogadott 2025-ös költségvetést, így van újra érvényes büdzséje a fővárosnak – év végéig. Ha nem így lett volna, durva korlátozásokkal és pénzügyi nehézségekkel járó állapotra kellett volna készülni.
A rendelkezés alól csak olyan kiemelt cégek mentesülnek, mint a MÁV vagy az MVM.
Arról is beszélt, ha szemmel lehetne ölni, Brüsszelben egy sortűzzel elintézték volna.
A kormánypárt támogatottsága pedig mélyponton van.
Ha erre nincs jó válasz, a százezres menet csak színes emléknek lesz jó.
A volt vezérkari főnök azt mondta, jobb lenne, ha például a kézigránát-baleset miatt elrendelt vizsgálat eredményét tennék közzé végre.
A légitársaság szerint még este tíz óra előtt újra felszállhatnak.
