Előre megtervezett népirtást hajtottak végre az örmények ellen száz éve az Oszmán Birodalomban – mondta csütörtökön Berlinben a német államfő, aki szerint a történtekkel kapcsolatban vizsgálni kell a német felelősség és bűnösség kérdését. Joachim Gauck hangsúlyozta, hogy a deportálások megtervezésében és végrehajtásában a Német Császárság katonái is részt vettek, az akkori német vezetés pedig nem vett tudomást mindazon német megfigyelők és diplomaták információiról, akik felismerték az Oszmán Birodalom vezetőinek népirtásra irányuló szándékát, mert az első világháború közepette nem akarták veszélyeztetni az oszmán törökökkel kialakított szövetségesi viszonyt.

Az örmény nők és férfiak, gyerekek és öregek válogatás nélküli elpusztítása – a "halálmenetek, az elüldözés a sztyeppére és a sivatagba élelem és védelem nélkül, az élve elégetés, a halálba hajszolás, az áldozatok agyonütése, agyonlövése" – a németeknek is okot ad az önvizsgálatra és a történtek feldolgozására, különösen azt a kérdést illetően, hogy részesek-e németek a népirtásért viselt felelősségben és bűnösségben – hangsúlyozta a német szövetségi elnök.

A törvényhozás alsóháza – a Bundestag – pénteken emlékülést tartott és határozatot fogadott el az évforduló alkalmából. A határozatban szintén népirtásnak bélyegezték azt, hogy az Oszmán Birodalom területén száz éve megöltek másfél millió örményt.

Németország korábban mindig kerülte, hogy genocídiumnak minősítse a történteket. Megváltozott állásfoglalásával Berlin azt kockáztatja, hogy igencsak megromolhat a viszonya Törökországgal, akár diplomáciai kapcsolatai is megszakadhatnak vele, holott nagyszámú török él Németországban: 3,5 millió török állampolgárságú vagy legalábbis etnikai gyökerű ember.

A bolgár parlament által szintén pénteken elfogadott nyilatkozatban az áll, hogy tömegesen végezték ki az örményeket száz éve az Oszmán Birodalomban. A bolgár parlament kerülte ugyan a "népirtás" szó használatát, de elismerték "az örmények Oszmán Birodalom általi, 1915-1922 közötti tömeges kivégzését". 

1915 és 1917 között az Oszmán Birodalom hatóságai tömegesen legyilkolták az örmény lakosság egy részét. Ezt az utóbbi évtizedekben több mint 20 ország hivatalosan elismerte népirtásként, Törökország viszont következetesen visszautasítja, hogy a történteket tervezett genocídiumnak nevezzék. A két év alatt és még utána is, 1922-ig legalább egymillió, örmény források szerint 1,5 millió örmény halt meg a deportálások, halálmenetek és tömeggyilkosságok során, százezrek kerestek menedéket külföldön.

Recep Tayyip Erdogan mindemellett Isztambulban bár azt mondta, osztozik az örmények fájdalmában, úgy fogalmazott, tisztelettel adózik valamennyi örmény emlékének, akik "az első világháborús körülmények" között vesztették életüket. "Gyermekeiknek és unokáiknak részvétem fejezem ki" – hangsúlyozta Erdogan, aki "szomorú eseményeknek" nevezte a történteket, de nem ismerte el az Oszmán Birodalom felelősségét.