Balról jöttek

Ismét időszerűvé tette az eurózónához tartozás dilemmáját Athénban, hogy a választásokat nagy fölénnyel nyerte a mentőakciókért cserébe kért megszorításokat elutasító, az adósságtörlesztést újratárgyalni akaró, radikális baloldali Sziriza párt.

Balról jöttek

Rekorder és tabudöntögető Alekszisz Ciprasz, a múlt vasárnapra előrehozott görög választáson radikális baloldali pártjával, a Szirizával győztes ellenzéki politikus. Az utóbbi öt év megszorításaival szakítást ígérő, azokat az EU, az IMF és az Európai Központi Bank (EKB) alkotta trojka diktátumaként azonosító Ciprasz annyiban rekorder, hogy 40 évével minden idők legfiatalabb görög kormányfője. A katonai diktatúra 1974-es bukása óta 64 év volt a miniszterelnökök átlagéletkora. A hatalomban még ki nem próbált politikus a választás másnapján letett hivatali esküjével pedig tabut döntött. Az ateista Ciprasz – megtörve a még szocialista elődjei által is követett hagyományokat – nem a Bibliára esküdött föl, a szövegből is kihagyta a vallási utalásokat, hanem világi szertartás keretében, a tőle megszokott lezser öltözetben, zakóban, nyakkendő nélkül kötelezte el magát a kormányzás mellett. A mérnöki diplomával rendelkező, gimnazista szerelmével élettársi viszonyban élő, kétgyermekes Ciprasznak az is sikerült, ami a katonai juntát követő demokratizálódás óta egyetlen politikusnak sem: megtörte az egymást vetésforgószerűen cserélő, ám a válságos helyzetben az előző ciklusban már egymással koalícióra kényszerült konzervatív Új Demokrácia (ND) és a Pánhellén Szocialista Mozgalom (Paszok) uralmát.

A „Remény eljön” szlogenű választási kampányában a megszorításokba belefáradt, a korábbi bőkezű állami juttatásoktól megfosztott, egzisztenciális helyzetében megingott, jelentős bér- és nyugdíjcsökkenéssel, 25 százalékos munkanélküliséggel szembenéző görögöket szociális igazságtétellel kecsegtető Ciprasz kis híján azt a bravúrt is véghezvitte, hogy pártjával egyedül többséget szerezzen a parlamentben. Végül erről mindössze két mandátummal maradt le – pártja a 300 fős törvényhozásban 149 mandátumot szerzett –, úgy, hogy a választási rendszer a legtöbb szavazatot kapott pártot még 50 mandátummal jutalmazza. Ciprasz azonban néhány óra alatt talált koalíciós partnert, és nem a baloldalon. A konzervatívoktól három éve a további megszorítások, adóemelések miatt eltávozott politikusokból alakult Független Görögök (ANEL) párt 13 képviselőjével a Szirizának kényelmes többsége lett a parlamentben. Külső támogatást ígért Ciprasz kormányának a parlamentbe most először bejutott Potami (Folyó) nevű, egy éve létrejött mérsékelt párt is, amelynek alapítója és egyben elnöke, a korábban újságíró Sztavrosz Theodorakisz formálisan nem akart a Szirizával koalícióra lépni.

Kérdéses persze, hogy az ideológiailag különböző két párt együttműködése mennyire lesz zökkenőmentes. Komoly kapocs közöttük, hogy mindkettő fel akar hagyni a gazdasági restrikció politikájával, újra kívánja tárgyalni a trojkával a 2010 óta folyósított, 240 milliárd eurós hitelcsomag feltételeit, és a külföldi államadósság tetemes hányadának elengedésében is egyetértenek. Az ANEL elnöke, a Franciaországban tanult közgazdász, Panosz Kammenosz is Cipraszhoz hasonlóan kemény szavakkal ostorozza Berlint, mondván: e-mailek útján valójában onnan irányították a konzervatív–szocialista kormányt. A Görögországban is komoly problémát okozó bevándorlás kérdésében azonban szögesen ellentétes álláspontot képviselnek. Míg Ciprasz liberális felfogást vall, és a bevándorlók Görögországban született gyermekeinek automatikusan állampolgárságot adna, a hívő, ötgyermekes – még Nicolas Sarkozy francia államfő idején a terrorizmus elleni küzdelemért Becsületrendet kapott – Kammenosz szigorításokat hajtana végre: kvótát állítana fel, az illegálisan az országban tartózkodókat pedig egyszerűen kiutasítaná. Aligha véletlen, hogy Ciprasz Kammenoszt kereste meg, pártja képviselőinek ugyanis sokat köszönhet. Az előrehozott választáshoz járultak hozzá azzal, hogy nem támogatták a konzervatív–szocialista kormány államfőjelöltjét, és a kudarcos szavazás a parlament feloszlatásához vezetett.

A konzervatívok és a szocialisták csúfosan leszerepeltek. A trojkát ellenzékben még támadó, majd kormányfőként, 2012 júniusától az útmutatásait végrehajtó Antonisz Szamarasz konzervatív pártelnök helyet cserél Ciprasszal, és az új törvényhozásban a legnagyobb ellenzéki párt vezetőjeként hallathatja a szavát. Egykori legfőbb riválisai, a görög politikában hosszú ideig megkerülhetetlen, a 2008-as választáson még egyedül többséget szerzett szocialisták pedig a hét bejutott párt közül az ANEL-lel holtversenyben az utolsó helyen végeztek. A szélsőségek ismét helyet kaptak a parlamentben: az újfasiszta Arany Hajnal, bár támogatottsága kissé csökkent, mégis a harmadik legnagyobb párttá rukkolt elő, és nem sokkal maradnak el tőlük a kommunisták.

Bár Európa-szerte aggódtak, a Sziriza kormányra kerülése nem mozgatta meg igazán a tőzsdéket, az euró árfolyama is csak kissé gyengült a párt egyértelmű győzelme után. Szerepet játszhat ebben, hogy az EKB a lehető legjobbkor időzítette eszközvásárlási programjának beindítását. Ahogy az is, hogy Ciprasz az utóbbi időben mérsékeltebb hangot ütött meg, és az adósság csökkentésének a kérdését tárgyalásos úton rendezné, nem pedig egyoldalú felmondással. És a görögök többségi akaratának megfelelően már az eurót sem kívánja a korábbi nemzeti valutára, a drachmára visszacserélni. Mindebből persze még nem következik, hogy Athén akár akarata ellenére is ne sodródhatna ki az eurózónából, amit persze minden érintett fél el szeretne kerülni.

Csakhogy a Ciprasz által megígért, 11 milliárd eurónyi költséggel járó jóléti intézkedések felboríthatják a költségvetési kiigazítási programot. Ez pedig végső soron akár a trojkával az egyeztetések megszűnéséhez, a még hátralévő, egyelőre felfüggesztett 7 milliárd eurónyi hitelrészlet folyósításának leállításához vezethet. Cipraszra rendkívül nagy nyomás nehezedik a választók részéről, hogy a kampányígéreteit mihamarabb beváltsa. Nem egyértelmű, hogy az euró megtartása érdekében az új athéni vezetéssel az adósság ügyében könnyű lesz-e a megegyezés. A kérdésben az uniós tagállamok között annyiban egyetértés mutatkozik ugyanis, hogy határozottan elutasítanak bármiféle adósságleírást. Annál is inkább, mert ha ez a Szirizának sikerülne, példaként szolgálna több, hasonló válsággal küszködő tagországnak, például Spanyolországnak, ahol a radikális görög baloldali párttal azonos platformot képviselő Podemos egyre népszerűbb. A Sziriza kampányzáró rendezvényén egyébként részt is vett a tavaly januárban alakult párt vezetője, Pablo Iglesias Turrión, aki Ciprasszal közösen énekelte a kanadai bárd, Leonard Cohen egyik dalát.

TÁLAS ANDREA