Betelepülési stop: nem kapkodnak Navracsics törvénye után az önkormányzatok
Egyelőre nincs jele annak, hogy önkormányzatok sora készülne mielőbb bevetni az új „fegyvert”, amellyel fékezhetik a lakosságszámuk növekedését.
Az Európai Bizottság elnöke szerint Európának jobb védelmet kell biztosítania a menekülteknek, ugyanakkor meg kell erősítenie határainak őrzését. Az EU összesen 160 ezer menekültet vállalna át Görögországtól, Olaszországtól és Magyarországtól, őket aztán szétosztaná a tagországok között. Juncker azt is bejelentette, hogy egy sor eljárást indít Brüsszel az uniós menekültjogok megsértése miatt. A schengeni rendszer marad.
"Eljött az igazság pillanata" – mondta évértékelő beszédében szerda délelőtt Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke szerdán Strasbourgban. Az ntv.de tudósítása szerint azt mondta, bár nem hajlik a pesszimizmusra, de nincs jó állapotban az Európai Unió, mert kevés benne az "Európa" és kevés benne az "unió". Hozzátette: ezt meg kell és meg is fogják változtatni.
"Most nincs ideje a félelemnek"
Az unió helyzetéről készített írásbeli összegzésében a bizottsági elnök hangsúlyozta, hogy Európának jobb védelmet kell biztosítania a menekülteknek, ugyanakkor meg kell erősítenie határainak őrzését.
A prioritás most a menekülthelyzet. Az év eleje óta több mint félmillió ember indult útnak Európa felé. "Ezek a számadatok egyes embereket megijesztenek. De itt most nincs ideje a félelemnek" – fogalmazott Juncker, aki szerint most az emberségnek, az emberi méltóságnak és a történelmi méltányosságnak van itt az ideje.
Juncker történelmi párhuzamot vont: "Európa egy olyan kontinens, ahol mindenki volt egyszer már menekült. Háborúk és diktátorok elől menekültek". Éppen ezért az európaiaknak tudniuk kell és soha nem szabad elfelejteniük, hogy miért is létezik a menedékjog. Külön kitért az 1956-os forradalom idején elmenekült sok magyarra.
"Tényleg azt akarjuk, hogy családok sátrazzanak Budapest pályaudvarainál?"
Minden politikus elhanyagolta a balkáni menekültútvonalat – mondta az Európai Bizottság az EP plenáris ülésén. A bizottsági elnök beszámolt a földközi-tengeri menekültáradat megfékezésének eredményeiről, arról hogy az uniós tengeri művelet eredményeket mutathat fel az útvonal stabilizálásában. "Hasonlóan stabilizálni kell a balkáni útvonalat, amelyet egyértelműen elhanyagolt az összes politikus" – mondta. Ezzel kapcsolatban említést tett arról, hogy Magyarországot sem szabad magára hagyni.
A bizottsági elnök indítványozta, hogy az uniós tagállamok állapodjanak meg abban, mely országokat tekintik biztonságosnak, és az onnan érkezők esetében az a kiinduló feltételezés, hogy biztonságban vannak hazájukban. Ezen országok polgárait sem lehet azonban megfosztani azon joguktól, hogy menedéket kérjenek – tette hozzá.
Azt is hangsúlyozta, hogy az uniós tagjelöltek – több balkáni ország, valamint Törökország –, továbbá a többi, szintén uniós tagságra törekvő balkáni ország köteles fenntartani a jogállami viszonyokat, ellenkező esetben elveszti a lehetőségét az uniós tagság elnyerésére.
A menekültek ellátása és fedél alá helyezése már most hatalmas gond Juncker szerint, de a tél közeledte még nagyobb kihívást jelent. "Tényleg azt akarjuk, hogy családok sátrazzanak Budapest pályaudvarainál, Kos szigetének partjainál?" – tette fel a kérdést.
40 ezer+120ezer = 160 ezer
Juncker elmondta azt is, amiről már napok óta folynaka találgatások, hogy az EU összesen 160 ezer menekültet vállalna át Görögországtól, Olaszországtól és Magyarországtól és őket osztaná szét a tagországok között. Emlékeztetett arra, hogy az általa vezetett uniós javaslattevő-végrehajtó intézmény már májusban javasolta Olaszország és Görögország tehermentesítését 40 ezer fővel. Ezt 120 ezerrel megnövelve most azt indítványozza a brüsszeli bizottság, hogy az uniós belügyminiszterek jövő hétfői rendkívüli ülésén döntsenek 160 ezer menekült kötelező jellegű átvételéről, és az e tekintetben kedvezményezett országok köre bővüljön ki Magyarországgal.
A menekültek elosztása a jövőben nem vészintézkedés, hanem permanens eljárás lenne, hogy ne legyenek viták az elosztás mértékével kapcsolatban. Ha az Európai Bizottság észleli a jövőben, hogy egy tagország túl van terhelve, egy fix terv alapján könnyítenének a helyzetén.
Azt is bejelentette, hogy egy sor eljárást indít Brüsszel EU-tagországok ellen az uniós menekültjogok megsértése miatt. Hangsúlyozta: az EU-országoknak be kell tartaniuk az uniós standardokat. Azt is mondta: a schengeni határok megmaradnak, a menedékkérőknek pedig joga van a munkavállaláshoz.
Az EU külső határait meg kell védeni az EB elnöke szerint. Azt mondta, jó úton haladunk afelé, hogy megnehezítsük az embercsempészek munkáját. Szerinte a migrációt legalizálni kellene. "Legalizálni kell az Európába vezető utakat" – jelentette ki.
Egyelőre nincs jele annak, hogy önkormányzatok sora készülne mielőbb bevetni az új „fegyvert”, amellyel fékezhetik a lakosságszámuk növekedését.
Barthel-Rúzsa Zsolt vállalkozása, a Századvég International Zrt. 2022-ben még 162 milliós profitot termelt, ez tavaly szűk 12 millióra zsugorodott. Igaz, a köztes, 2023-as év még rosszabb volt.
A Lázár János vezette szakminisztérium valakikkel egyeztetett a plázastop szigorításáról, s azt ígérte, a kormány nem fog (vissza)élni a plusz engedélyezési jogkörrel.
Kreitler-Sas Máté azt mondta, hogy nem fizet az énekesnek és szürreálisnak tartja, hogy az a Delhusa Gjon akarja beperelni, aki notóriusan megsértette a közlekedési szabályokat Újbudán.
Maszúd Peszeskján azt mondta, hogy kész rendezni a nézeteltéréseket az Egyesült Államokkal és nyitott a nukleáris tárgyalások újrafelvételére.
Iránnak az lehet a fő tanulság a most véget érő háborúról, hogy atomfegyver nélkül nem tudja megvédeni magát.
Elemzésünk a Tisza és a Fidesz első szakpolitikai vitájáról.
Látványosan távol tartotta magát a közel-keleti konfliktus értékelésétől Orbán Viktor. A kormányfőnek csak hazai használatra van mondása a fejleményekről.
Megerősítették, hogy készek a kutatóhálózatról leválasztandó négy központ átvételére.