Fél éve kiköltözött családja legendás rezidenciájáról, a Párizs melletti kisvárosban, Saint-Cloud-ban lévő montretout-i birtokról Marine Le Pen, a szélsőjobboldali francia Nemzeti Front (FN) elnöke. Pedig ott nőtt fel, majd 150 négyzetméteres, Eiffel-toronyra néző külön lakrészben ott élt feleségként, és kétszeresen elvált asszonyként is, három tinédzser gyermekével. A hat éve pártja alelnökével privát viszonyt is folytató politikus a szomszédos La Celle-Saint-Cloud-ban vásárolt nagyobb és sokkal jobb elosztású lakást. A költözést jó ideje fontolgató pártelnök egyes hírek szerint az után csomagolt össze, hogy apja, a 86 éves pártalapító Jean-Marie Le Pen dobermanja halálosan megsebesítette az ő bengáli macskáját.
A szakítás a minap aztán politikai értelemben is megtörtént. A pártelnök és a saját mozgalom létrehozását a múlt héten bejelentő apja között régóta fagyos a kapcsolat. Az FN irányvonalát meghatározó alapvető kérdésekben kibékíthetetlen közöttük az ellentét, és kapcsolatuk olyannyira elmérgesedett, hogy nem is beszélnek egymással. Marine a provokatív kijelentéseket megfogalmazó apjának megtiltotta, hogy az FN nevében nyilatkozzon, és kezdeményezésére a kontrollálhatatlanná vált agg politikus párttagságát is felfüggesztették. A tagokat három hónap múlva pedig összehívják, hogy döntsenek arról, Jean-Marie megtarthatja-e tiszteletbeli elnöki pozícióját.
A bretagne-i halász fiaként tizenévesen árvaságra jutott egykori ejtőernyős – aki az algériai francia kivonulást ellenző OAS terrorszervezet tagjaival 1972-ben hozta létre az FN-t – a szélsőjobboldali Rivarol lapnak adott interjújában megismételte az először 1987-ben elhangzott, a holokausztot relativizáló kijelentését, hogy a gázkamrák a második világháború részletkérdései. A pályafutása során rasszista és gyűlöletkeltő kijelentéseiért hatszor elítélt Jean-Marie még hozzáfűzte, hogy a nácikkal kollaboráló Pétain marsallt soha nem tekintette árulónak. A bevándorlást ellenző nézetét pedig ismét igazolta azzal, hogy beszólt a spanyol származású, francia állampolgárságot 1980-ban kapott Manuel Valls kormányfőnek, mondván: míg a miniszterelnök csak néhány évtizede francia, ő ezeréves nemzeti múltat tudhat maga mögött.
A helyzet azért is igen kínos a párt elnökévé 2011-ben megválasztott Marine-nak – aki a három Le Pen lány közül a legfiatalabb –, mert az FN-t mérsékelt irányba akarja terelni, megtisztítani a szélsőséges, antiszemita bélyegtől. Sőt még a párt nevét is megváltoztatná. Nem titkolt célja, hogy a 2017-es elnökválasztáson alternatíva legyen akár a szocialistákkal, akár a Nicolas Sarkozy exállamfő vezette konzervatívokkal szemben, és hatalomra kerüljön. A bevándorlással, a fenyegető iszlámosodással továbbra is riogató, euroszkeptikus, Franciaországot az euróövezetből kiléptetni akaró pártelnök ugyanakkor a hangsúlyt a gazdasági kérdésekre, a munkanélküliségre helyezi, miközben fiatal, képzett politikusokkal frissíti a párt arculatát. A stratégia eredményességét mutatja, hogy a tavalyi európai parlamenti választásokat az FN megnyerte – Jean-Marie és Marine is újrázó EP-képviselő –, immár a párizsi parlamentben és szenátusban is 2-2 törvényhozóval jelen van, politikusai 11 várost irányítanak, s megyei, önkormányzati testületekben is helyet kaptak.
Az apjával folytatott háborúskodásból a pártelnök akár győztesen is kikerülhet, hiszen a közvélemény-kutatások szerint az FN híveinek kétharmada Jean-Marie-t a múlt emberének tartja. A pártalapító erejét azonban kár lenne lebecsülni, a mostani vitában sem tagadta meg önmagát: keményen kirohant lánya ellen, szégyennek nevezte, hogy a nevét viseli, és súlyos csapásnak tartaná, ha valaha is Franciaország államfője lenne. Jean-Marie – pártelnök lányával ellentétben – soha nem gondolta komolyan, hogy megszerezheti a hatalmat, bár majdnem minden elnökválasztáson indult. Maga is meglepődött, amikor 2002-ben az eddigi legjobb eredményével bejutott a második fordulóba, ám a demokratikus pártok összefogásával a jobboldali Jacques Chirackal szemben nem volt esélye.
Nemcsak a párton belül akadnak még az algériai háború iránti nosztalgiából támogatói, de a családjában is számíthat szövetségesre. Mégpedig középső lányának, Yann-nak a gyermekére, Marion Maréchal Le Penre, aki a nagyapjához és a nagynénjéhez hasonlóan jogot végzett, majd politikusi pályára lépett. A 2012-es parlamenti választáson mandátumot szerzett, s 25 évével a legfiatalabb képviselő. A két Le Pen közötti vitában a nagyapjához húz, legalábbis erre utal, hogy megpendítette: a decemberi regionális választáson nem kíván Jean-Marie helyett indulni a dél-franciaországi Provence-Alpes-Cote d'Azur régió listavezetőjeként, ha ezzel eszköz lenne a veterán politikus félreállításában.
Politikai nézeteiben, ideológiai felfogásában Marion a családon belül valóban a legközelebb áll a nagyapjához. Mélyen egyetért Jean-Marie azon elképzelésével, hogy a második generációs bevándorlókat fosszák meg francia állampolgárságuktól, ha bűncselekményt követnek el. Nagynénje tiltása ellenére, ám nagyapja örömére a Twitteren olyan videót posztolt, amelyben az iszlámot a nácizmushoz hasonlította. Marion anyja, a fiatalon még lázadó, aztán FN-politikushoz férjhez ment Yann a három Le Pen lány közül az egyetlen, aki még tartja az apjával a kapcsolatot. Jean-Marie az elsőszülött lányával, az eredetileg utódjának kiszemelt Marie-Caroline-nal rég megszakította a viszonyt, mert nem tudja megbocsátani neki, hogy nem őt, hanem a férjét választotta a párt 1998-as kettészakadásakor.
Az 1764-ig a legendás kurtizán, Madame Pompadour lakta, majd III. Napóleon császár által a kabinetfőnökének adományozott 11 szobás montretout-i kastélyban a Le Pen dinasztiából egyre kevesebben laknak: Marion az újszülött gyermekével és férjével, valamint két testvére az anyjával, Yann-nal. Egy melléképületben él Pierrette, Jean-Marie volt felesége, a három lány anyja (aki még 1984-ben elhagyta egy újságíróért a férjét, és még nevetségessé is tette azzal, hogy a házasságtörés után a Playboyban pózolt csaknem meztelenül). A családfő csak irodát tart fenn a kastélyban, de mindennap átjár a közeli Rueil-Malmaison negyedből, ahol második feleségével él. Jean-Marie a hatalmas parkkal körülvett ingatlant 1977-ben örökölte Hubert Lambert cementgyáros fiától, aki mai árfolyamon ötmillió eurónyi frankot is a politikusra hagyományozott. Rokonsága megtámadta ugyan a végrendeletet, ám nem sikerült azt semmissé nyilvánítani.
Jean-Marie nemcsak antiszemita megnyilatkozásai miatt egyre terhesebb, pénzügyei is egyre botrányosabbak. Két éve az adóhatóság vagyonosodási vizsgálatot indított ellene, mert a bevallott vagyona nem állt arányban a 2004–2009 közötti EP-képviselői jövedelmével. A minap pedig a párizsi pénzügyminisztérium égisze alá tartozó, pénzmosás- és terrorizmusgyanús pénzek után kutató Tracfin vizsgálóhivatal az ügyészséghez fordult, mert gyanúja szerint Jean-Marie a brit HSBC pénzintézet svájci leánybankjánál lévő, 2,2 millió eurós, főleg aranyrudakban és aranyérmékben nyilvántartott számla kedvezményezettje lehetett. A számlát az egykori inasa által irányított vagyonkezelő, a brit Virgin-szigeteki offshore központban bejegyzett Balerton Marketing Limited nyitotta. Az FN után pedig illegális kampányfinanszírozás miatt kutakodnak. Az EU korrupcióellenes hivatala is vizsgálódik, mert felmerült a gyanú, hogy az FN EP-képviselőinek az asszisztenseit uniós forrásokból fizették, holott a párizsi központnak dolgoztak. Botrányt kavart az is, hogy a külpolitikájában Moszkvához húzó FN a Krím félsziget annektálásának támogatásáért összesen 11 millió eurós hitelben részesült Vlagyimir Putyin orosz államfőhöz köthető üzleti körökön keresztül.
TÁLAS ANDREA