Faltól falig

Kellemetlen meglepetés – ez volt a legenyhébb kifejezés, amivel Alexisz Ciprasz görög kormányfő illette az IMF, az Európai Bizottság (EB) és az Európai Központi Bank (EKB) trojkája által készített végső ajánlatot, amelyben feketén-fehéren leírták, milyen intézkedéseket kívánnak meg Athéntól az összesen 240 milliárd eurós hitelprogramból még hátralévő 7,2 milliárd euró lehívásáért cserébe. Az öt hónapja hatalomra került Ciprasz lendületes múlt pénteki parlamenti beszédében abszurdnak és irracionálisnak is nevezte a személyesen vele és a kormányával történt folyamatos egyeztetések, olykor viharos tárgyalások során megszületett intézkedéscsomagot, ami több ponton lényegesen eltér a kormánya által néhány nappal korábban a hitelezőknek megküldött utolsó és egyben legjobbnak minősített ajánlattól.

A trojka diktálta megszorításokat ellenzékben elutasító Ciprasz úgy értékelte, hogy a hitelezőket megjelenítő intézmények továbbra is ezt a politikát akarják rákényszeríteni a görögökre, ami kizárja, hogy a gazdaság hosszabb távon növekedési pályára álljon, miközben az államadósság átütemezéséről, gazdaságösztönzésről szót sem ejtenek. A kormányfő – érzékelve baloldali radikális pártja két szélsőséges platformjának merev elutasítását – ily módon üzent a nemzetközi pénzpiacokról kiszorult országot öt éve életben tartó hitelezőinek, hogy javaslatuk ebben a formában elfogadhatatlan. Athén egyúttal az IMF-nek aznap esedékes 300 millió dolláros hiteltörlesztésre is haladékot kért. A Nemzetközi Valutaalap szabályzata lehetővé teszi, hogy a hitelfelvevő országok az egymást követő törlesztéseket összevonják és egyszerre fizessék, amit eddig egyedül Zambia használt ki, még 1970-ben. Athén most a júniusban fizetendő további három részletet, összesen 1,6 milliárd eurót egyenlítené majd ki a hónap utolsó napján.

Athén újbóli államcsőddel fenyegető lépése meglepte az IMF-et és az EU-t. A legélesebben az EB elnöke, Jean-Claude Juncker reagált, aki – hiába próbált párbeszédet kezdeményezni vele Ciprasz – közölte: mindaddig nincs miről beszélnie görög partnerével, amíg Athén nem válaszol a hitelezők ajánlatára. A hangnem keményedése mintha a helyzet újragondolására késztetné Cipraszt. Lapzártánk idején három, leginkább pragmatikusnak tartott bizalmasát Brüsszelbe küldte, hogy újrakezdjék uniós partnereikkel a tárgyalásokat. Pénzügyminisztere, Jannisz Varufakisz pedig berlini villámlátogatást tett német kollégájánál, Wolfgang Schäublénél, akivel köztudottan hűvös a viszonya, ám ezúttal mindketten konstruktívnak, őszintének értékelték másfél órás megbeszélésüket. A görög kormányszóvivő pedig bejelentette, hogy átdolgozták a hitelezőknek a múlt hét elején megküldött javaslataikat, s a módosított változatot eljuttatták az EU-nak és az IMF-nek.

Athén és hitelezői az elsődleges költségvetési hiány, az áfa és a nyugdíjreform kérdésében nem tudnak kiegyezni. A trojka az adósságszolgálat nélküli költségvetési többletben már eddig is adott némi engedményt azzal, hogy a jövő évre a GDP egy százalékára szállította le a korábban ennek a háromszorosában megszabott mértéket. Athén azonban ragaszkodik a 0,6 százalékhoz. Csakhogy még ez utóbbihoz is legalább 3 milliárd eurónyi megszorítást kellene az idén végrehajtania, mivel az idén még 0,7 százalékos elsődleges deficit várható. A görög kormány a hitelezőinél lassabban kívánja a többletet 2018-ra a GDP 3,5 százalékára feltornászni.

A legnehezebb azonban az áfa kérdése. Az EU-n belül az egyik legalacsonyabb kulcsok módosítását a trojka elengedhetetlennek tartja, számításai szerint az ebből befolyó bevételeket a GDP egy százalékának megfelelő mértékben, 1,8 milliárd euróval kellene növelni. Ehhez a jelenlegi 6, 11, 23 százalékos rendszert kétkulcsosra kellene alakítani, megszüntetve a legalacsonyabbat, így például a gyógyszerekre 6 helyett 11 százalék vonatkozna. A kormány ezt ellenzi, mert a lakosság terhei nőnének, azzal is, hogy az energia, a víz, az alapvető élelmiszerek és a közétkeztetés a 23 százalékos kulcs alá kerülne.

Hasonlóan merevek az álláspontok a nyugdíjreform tekintetében. Ciprasz a választási kampányában megígérte, hogy visszaállítja a 13. havi nyugdíjat több mint 1,2 millió, havi 700 eurónál kevesebb járadékra jogosult időskorúnak. A hitelezők a társadalombiztosítási alap nullszaldóját szabták feltételként, ami nemcsak lehetetlenné teszi az ígéret teljesítését, de további nyugdíjcsökkentést is megkövetel, ráadásul 67 évre kellene emelni a nyugdíjkorhatárt, és szűkíteni a korkedvezményes nyugdíjazás lehetőségét. A Ciprasz-kormány egyelőre ragaszkodik a nullszaldó visszavonásához, hajlandó viszont a korkedvezményes nyugdíjkorhatár 62 évre emelésére. Mindez azonban feleakkora költségcsökkentést hozna, mint amennyit a trojka követel. Athén arra hivatkozik, hogy a válság a leginkább a nyugdíjasokat sújtotta, igaz, Európában a görög volt a legbőkezűbb nyugdíjrendszer: az állami alkalmazottak fizetésük akár 100 százalékával, és bizonyos esetekben akár 50 éves kor alatt mehettek nyugdíjba. Ez azonban sokat változott, az utóbbi négy évben közel a felére esett a járandóság, az átlag havi 700 euró, de a nyugdíjasok 45 százaléka a szegénységi küszöbnél alacsonyabb összegből, havi 665 euróból él.

Még ha sikerül is Athénnak június végéig közös nevezőre jutnia a hitelezőivel, kétséges, hogy Ciprasz el tudja-e majd fogadtatni az alkut pártja keményvonalasaival. Közülük nem kevesen a beláthatatlan következményekkel járó államcsődöt is vállalnák, csak hogy szembemenjenek a trojka ultimátumával. Nem számolnak azzal, hogy hiába vezeti a Sziriza meggyőző fölénnyel a közvélemény-kutatásokat, államcsőd esetén a bankbetétek zárolásával járó pánik a kormányukat is elsodorhatja. Már most menekíti a pénzét a lakosság, a banki betétállomány 11 éves mélypontra, 128 milliárd euróra apadt. A Sziriza januári hatalomra kerülése óta 36 milliárd eurónyi megtakarítást vontak ki a pénzintézetekből. Ciprasz azt sem hagyhatja figyelmen kívül, hogy a lakosság háromnegyede az öt éve tartó megszorítások ellenére is ragaszkodik az euróhoz, és nem akar visszatérni a drachmához.

A megegyezés a hitelezők számára is elengedhetetlen, a 240 milliárd eurós segélycsomag túlnyomó részét Európa nyújtotta, de az IMF pénzügyi helyzetét is megrendítené, ha le kellene írnia a görög tartozásokat. A görög államcsőd pillanatnyi elkerülésével sem oldódik meg a helyzet: Athén a fizetésképtelenség kockázatával fenyegető hatalmas adósságot görget maga előtt, amire előbb-utóbb megnyugtató megoldást kell találni. Már most arról beszélnek, hogy a június végén lejáró második hitelprogram meghosszabbítása esetén további 50 milliárd eurós hitelre lenne szüksége Athénnak. Ezt látva Joseph Stiglitz Nobel-díjas amerikai közgazdász több elismert kollégájával a brit Financial Timesnak írt levelében a görög adósságok elengedésére, azonnali törlesztési moratóriumra szólított fel.

TÁLAS ANDREA