Fergeteges futam

Átfogó, közleménye szerint mindenre kiterjedő, alapos és független vizsgálat után a maláj korrupcióellenes hivatal megállapította: Nadzsib Razak kormányfő személyes bankszámlájára ismeretlen támogató tett rá 675 millió dollárnak megfelelő összeget. A hivatal eredményesnek ítélte a nyomozást, noha az nem tárta fel, hogy a horribilis summát ki és miért utalta át a 2009 óta hatalmon lévő politikusnak, ahogy azt sem, hogy mi lett a pénzzel. Ily módon a kormányfőnek hivatalos papírja is van arról, hogy megalapozatlanok a személyét ért korrupciós gyanúsítgatások. A hónapok óta tartó vádaskodások hátterében – ahogy Nadzsib hangoztatja – politikai szabotázs állhat, a pártbéli ellenfelei által pozíciójának gyengítésére szervezett lejáratókampány. Az ellenzék az ügy eltussolásaként értékelte a vizsgálati eredményt, aminek kapcsán Lim Kit Sziang, a legnagyobb ellenzéki erő, a kínai kisebbséget képviselő Demokratikus Akció Párt (DAP) parlamenti frakcióvezetője azt találta mondani: „őrültek kerítették hatalmukba az országot”.

A botrányt a The Wall Street Journal amerikai gazdasági napilap robbantotta ki. Maláj kormányzati nyomozati dokumentumokra hivatkozva állította, hogy Nadzsib bankszámlájára az állam által 2009-ben felállított 1Malaysia Development Berhard (1MDB) befektetési alaphoz kötődő vállalatoktól érkezett az említett összeg. A korrupcióellenes hivatal mellett az ügyészség, a központi bank és a rendőrség is vizsgálódik, miközben az 1MDB két szingapúri bankszámláját befagyasztották. A népszerűségében megtépázott Nadzsib a botrány miatt összetűzésbe került egykori mentorával, a Malajziát 1981–2003 között vaskézzel irányító Mahathir Mohamaddal, aki 89 évesen sem vesztette el politikai befolyását. Mahathir lemondásra szólította fel egykori pártfogoltját, azt javasolva, hogy a vizsgálat idejére adja át a teendőket miniszterelnök-helyettesének. Mahathir bizalma amúgy is megrendült Nadzsibban, amiért két éve leszerepelt a parlamenti választáson. Pártja, az 1957 óta független Malajziában uralkodó Egyesült Maláj Nemzeti Szervezet (UMNO) a vártnál jóval kevesebb szavazatot kapott, s esélye sem volt, hogy visszaszerezze a kétharmados többséget. Sőt csak a választási rendszernek köszönhette, hogy a tucatnyi kisebb pártot tömörítő koalíciója hatalmon maradhatott.

Az ártatlanságát hangoztató Nadzsib ellentámadásba lendült: átalakította kormányát, menesztette a vele szembeszegülőket, köztük a távozását követelő miniszterelnök-helyettesét. A főügyész is lemondott, hirtelen egészségügyi problémái támadtak. A kormány az 1MDB befektetési alap botrányos pénzügyeiről tudósító két sajtótermék, az Edge Media Csoporthoz tartozó napilap és hetilap működését három hónapra felfüggesztette, és felhívta a lakosság figyelmét, ne vitassa meg a témát a közösségi médiában. Emellett blokkolta az 1MDB-ügyet napirenden tartó angol nyelvű oknyomozó portált, az egyik maláj szövetségi államról elnevezett Sarawak Reportot is, amelyet a brit munkáspárti exkormányfő, Gordon Brown sógornője öt éve indított el. Nadzsibnak azonban egyelőre nincs mitől tartania. Az ellenzék karizmatikus politikusa, Anwar Ibrahim február óta szodómia vádjával újabb ötévi börtönbüntetését tölti. Az eddig koalíciót alkotó DAP és a fundamentalista Malajziai Iszlám Párt (PAS) az iszlám törvénykezés bevezetése miatt összeveszett, és felmondta az együttműködést.

A célkeresztbe került 1MDB alapot Nadzsib kezdeményezésére, gazdaságösztönzési céllal hozták létre. Ezen keresztül akartak jövedelmező iparágakba fektetni, a fővárosban, Kuala Lumpurban pedig pénzügyi negyedet létrehozni. Ez utóbbi megvalósult, és Nadzsib apjáról, a független Malajzia második kormányfőjéről, Abdul Razakról nevezték el. Az alap hat év alatt 11 milliárd dollárnyi adósságot halmozott fel, amelynek csak a 14 százalékára vállal a maláj állam garanciát. A bevételeinek közel felét a tőketartozások törlesztése viszi el. Előfordult, hogy a hiteleit átütemezte, és májusban a délkelet-ázsiai országgal szoros kapcsolatokat ápoló Abu- Dzabi állami befektetési alapja segítette ki egymilliárd dolláros tőkeinjekcióval.

Az alap a The Wall Street Journal információi alapján közvetetten hozzájárulhatott Nadzsib 2013-as választási kampányának finanszírozásához. A módszer a feltétezések szerint az volt, hogy a piaci árnál jóval drágábban vásárolt fel maláj vállalatokat, amelyek aztán a kormányfőhöz kötődő jótékonysági alapítványokat támogattak. Az alapítványok pedig iskolákat építettek, amelyek épp a választási kampány idején készültek el. Az egyik legfontosabb küzdőtérnek számító Penang államban előfordult, hogy két olyan iskola kapott közel 700 ezer dollárnak megfelelő támogatást, amelyek nem szorultak ugyan rá, de a szavazatszerzés szempontjából fontos kínai kisebbségi körzetekben helyezkedtek el. Létrejötte óta az 1MBD tevékenységét négy alkalommal is vizsgálták kormányzati szervek, mert feltűnt, hogy működése nem átlátható, ám egyszer sem találtak kivetnivalót.

TÁLAS ANDREA