Harmadik felvonás

Tehetséges politikus, kiváló taktikai érzékkel megáldott játékos, szerencsés hazardőr – vagy csak egyszerűen sármőr, aki csibészes mosolyával képes bárkit bármiről, sőt még annak az ellenkezőjéről is meggyőzni, és a maga oldalára állítani. Bármelyik állítás legyen is igaz Alexisz Cipraszra, a görög radikális baloldali Sziriza elnökére, egyvalami aligha kétséges: kilenc hónap alatt háromszor nyerte el a választók bizalmát. Ő és pártja a héthavi kormányzás után kezdeményezett vasárnapi előrehozott választáson ismét a legtöbb szavazatot szerezte meg. Ahogyan ez januárban is sikerült neki, amikor hatalomra került. Júliusban pedig népszavazáson diadalmaskodott, amikor a görögök 62 százaléka elutasította az Európai Bizottság, az Európai Központi Bank és az IMF trojkája által „rájuk erőszakolt”, kizárólag megszorításokat tartalmazó programot. Ciprasz aztán a felhatalmazás birtokában gyökeres fordulatot tett, és a 2010 óta tartó görög adósságválság legszigorúbb restrikciót tartalmazó hitelmegállapodását kötötte meg az eurózóna tagországaival.

A pálfordulás ellenére Ciprasz megőrizte hatalmát, holott a Sziriza ezúttal sem szerzett egyedül többséget, sőt ezt még a győztesnek a szabályok szerint járó plusz 50 mandátummal sem érte el. Hétfőn már a hivatali esküt is letette a régi-új kormányfő, aki pártja koalíciós partnerének ismét hű csatlósát, a választási kampányban a piszkos munkát, a riválisok befeketítését magára vállaló nacionalista, szélsőjobbra húzó, EU-ellenes Független Görögök (ANEL) pártját választotta. Januárhoz képest a Sziriza négy mandátumot vesztett, de Ciprasz augusztusi lemondásakor a frakciója 124 főre zsugorodott, 25 képviselő ugyanis a 86 milliárd eurós hitelről szóló harmadik mentőcsomag megkötése miatt fellázadt, és Népfront néven új pártot alapított. Ehhez az állapothoz képest viszont a Sziriza 21 képviselővel többet juttatott be a parlamentbe, és Ciprasz a választással kiiktatta a politikából a szakadárokat. Az euróövezet feladását akaró Népfront nem érte el ugyanis a 3 százalékos bejutási küszöböt.

Ciprasz a legfőbb riválisának számító konzervatívokat is sarokba szorította. Hiába tűnt úgy a választást megelőző legutolsó közvélemény-kutatásokból, hogy az ellenzék legnagyobb pártja, a konzervatív Új Demokrácia az alig háromhetes kampányban ledolgozta hátrányát, végül nem tudott az erőviszonyokon fordítani. Pedig a szókimondó, az egyszerű emberek nyelvén beszélő, 61 éves Evangelosz Meimarakisz ideiglenes pártelnök úton-útfélen hangoztatta, hogy Ciprasz hazudott, becsapta a választóit, kormányfőként egészen mást csinált, mint amit ellenzékben ígért. Ennek dacára a kampányban Görögország stabilitása érdekében nagykoalíciót ajánlott Ciprasznak, aki viszont retorikai fordulatot tett. A realitásokat felmérve már nem azt hangoztatta, hogy az euró megtartása mellett szakít a megszorításokkal, hanem elődeit, az egymást váltó konzervatív és szociáldemokrata kormányokat támadta, amelyek felelőtlen politikájukkal eladósították az országot, s a hatodik éve tartó válságot okozták. Szónokolt még a korrupció megszüntetéséről – ami jól csengett a választók fülében –, a köpönyegforgatását kiáltó politikai vádaskodásokat pedig azzal ütötte el, hogy enyhíteni fogja a harmadik hitelcsomaggal járó megszorítások negatív hatásait, és a hitelezőknél kezdeményezi a feltételek enyhítését.

Intő jel lehet Ciprasz számára, hogy vasárnap rendkívül kevesen mentek el szavazni. Kiábrándultságra, csalódottságra utal, hogy mindössze a választók 55 százaléka adta le a voksát, szemben a januári közel 64 százalékkal. Különösen a Sziriza fontos bázisának mondott fiatalok érezték ezúttal úgy, hogy nincs értelme véleményt nyilvánítani. Ha mégis megtették, akkor a neonáci Arany Hajnalban, a menekültellenesség legfőbb szószólójában vélték megtalálni a támogatásra méltó pártot. A kampányban amúgy az Arany Hajnalon kívül mások szinte szót sem ejtettek a menekültválságról, ami az idén csúcsosodott ki. A szomszédos Törökországból az égei-tengeri szigetekre csónakokon közel 300 ezer menekült érkezett illegálisan, elsősorban közel-keleti polgárháborús országokból. Katasztrofális állapotok alakultak ki az esetenként a szigetek lakosságával azonos létszámú vagy akár azt is meghaladó emberáradat nyomán, amivel a Ciprasz-kormány semmit sem kezdett. Nem véletlen, hogy az országhatárokat lezárni akaró Arany Hajnalra – amelynek több vezetője ellen egy rapper meggyilkolása miatt büntetőeljárás folyik – a menekültek által ellepett szigeteken kétszer annyian szavaztak, mint korábban. A neonáci párt támogatottsága országosan alig emelkedett ugyan, ám továbbra is az övé a harmadik legnagyobb frakció a parlamentben.

Az új törvényhozásban Ciprasz legharciasabb ellenzéke az Arany Hajnal és a kommunisták lesznek, a két megszorítás-ellenes pártot a 300 képviselő közel tizede képviseli. A többiek – a konzervatívok mellett a szociáldemokrata Pánhellén Szocialista Mozgalom, a liberális Potami – mozgásterét beszűkíti, hogy mindannyian megszavazták a második Ciprasz-kormány további négy évét meghatározó harmadik hitelcsomaghoz szükséges eddigi intézkedéseket, s várhatóan a további lépések elfogadását is támogatják (új politikai erőként a Centrista Unió került be a parlamentbe). A Szirizában ugyanakkor még nem teljesen állt helyre az egység. A tavaly alakult 53-as Csoport – amely a tőle balra álló Népfronttal ellentétben nem hagyta ott a pártszövetséget – nem mindenben követné Cipraszt, és a tagjai között tudja a harmadik hitelmegállapodást tető alá hozó Euklídisz Cakalotosz korábbi pénzügyminisztert. Brüsszel szívesen vette volna, ha a Sziriza ezúttal a szociáldemokratákat vagy a liberálisokat választja partnerként a nacionalista ANEL helyett, amellyel épp a menekültkérdésben még akadhatnak komoly nézetkülönbségei. Ciprasz ugyanis e téren megengedő, míg az ANEL az Arany Hajnalhoz hasonló álláspontot képvisel.

A parlamenti erőviszonyok mellett a hitelmegállapodás is megköti Ciprasz kezét. Győzelmi beszédében jelezte is, hogy nehéz idők várnak a görögökre, a gazdasági talpra állás nem következik be varázsütésre, rengeteg munkát, küzdelmet és áldozatot követel. A gazdaság rosszabb állapotban van, mint a Sziriza januári hatalomra kerülésekor, a júliusban bevezetett készpénzfelvételi és külföldre utalási korlátozás alapvetően máig érvényben van, bár időközben kissé lazítottak rajta, és kilátásba helyezték, hogy az év végéig feloldják. Ciprasz első próbatételére október elején kerül sor. A még az előző parlament által elfogadott, öt év alatt tizenegyedik megszorító csomagban foglalt súlyos intézkedéseket kell megtennie: végrehajtani a turizmusuk miatt kedvezményes áfakulcsban részesülő égei-tengeri szigeteket és az agrártermelőket érintő adóemeléseket, valamint a járadékcsökkenéssel párosuló nyugdíjreformot. Nem is szólva arról, hogy a hitelmegállapodásban megszabott feltételek teljesítésének ellenőrzésére rövidesen megérkeznek Athénba a brüsszeli szakértők.

TÁLAS ANDREA