Egyaránt 4,8 százalékot vesztettek a vasárnapi bécsi önkormányzati választáson az országosan koalícióban kormányzó pártok, mégis óriási a különbség közöttük. A szociáldemokraták 39,5 százalékot értek el, amivel nem csupán az elsőségüket őrizték meg, hanem határozottan utasították a második helyre a Bécs meghódítására indult szélsőjobboldali Szabadságpártot (FPÖ). A néppárt (ÖVP) ellenben a negyedik helyre csúszott vissza a tartományi pártlistán, először volt 10 százalék alatti (9,2)az eredménye, s fellegvárát, a bécsi belvárost is kénytelen volt átengedni a szocdemeknek. A szégyenteljes bukás nyomán a fővárosi pártvezető, Manfred Juraczka lemondott.
A bécsi választásoknak még sohasem volt ilyen nagy a tétjük: a nemrég a tartományi választáson Felső-Ausztriában a szavazatok 30,4 százalékát megkaparintó, a bűvös 30 százalékos határt először átlépő FPÖ októberi forradalmat hirdetett a plakátjain, azaz az utóbbi 70 évben szociáldemokrata, vörös főváros kék színűre változtatását. Hiába ért el azonban újabb rekordot a szavazatok 31 százalékával, ez kevés volt a győzelemhez. Az elemzők a 21 éve Bécset irányító polgármester, Michael Häupl dicsőségét zengik. A 66 éves politikus, az SPÖ legerősebb embere – és úgymond titkos kancellárja –, úgy állította be a választásokat, mint az ő és az FPÖ-vezér Heinz-Christian Strache közötti személyes párbajt, ahol értékek küzdenek egymással. Azaz marad-e a világra nyitott, szociálisan érzékeny, befogadó, kultúraéhes Bécs, vagy zártabb, idegenekkel szemben ellenséges, a demokratikus hagyományokat kevésbé tisztelő, konzervatív fővárossá válik.
Kettőjük küzdelmének meghirdetésével Häuplnak sikerült az eredeti kérdést – ki hogyan kezeli a menekültválságot –némileg háttérbe szorítani. Elérte, hogy erősebb legyen a városlakók félelme – a zöldek megfogalmazása szerint – „a heccelésben első, a tettekben utolsó” FPÖ-től és annak vezérétől, mint az országon átömlő menekültektől. A polgármester, aki a menekültválság első percétől határozott bevándorlóbarát álláspontot képviselt, nagyon ügyesen oldotta az idegen kultúrával szembeni aggodalmat. Azt mondta, hogy világproblémáról van szó, amelynek megoldása nem Bécs feladata. A városnak annyi a kötelessége, hogy az átutazók életét könnyítse, és a pár ezer maradót elhelyezze. Az önkéntes segítők Bécsben soha nem látott energiával vetették bele magukat a megviselt emberek támogatásába, a Profil című hetilap egyenesen a „pályaudvarok nemzedékeként” éltette őket. Az FPÖ szavazóinak bő 90 százaléka a menekültkérdést jelölte meg a választások kiemelkedő témájaként, míg az SPÖ híveinek körében a téma fontossága csak 58 százalékot ért el.
A Strache-veszély emlegetésével a szociáldemokraták eddigi városi koalíciós partnerüktől, a zöldektől 2010-hez képest a szavazataik hatodát csenték el, s a környezetvédő párt 11,6 százalékot kapott. A bécsi Zöld Párt görög származású elnöke, Maria Vassilakou későn ismerte fel a „vörös veszélyt”, az utolsó kampányhetekben bedobott szlogenje – miszerint „biztosan Häupl lesz a polgármester, ezért inkább a zöldek bejutása a kormányba a tét” – már nem jutott célba. Vassilakou azt a hibát is elkövette, hogy visszalépését is kilátásba helyezte, ha pártja kevesebb szavazatot kap, mint öt éve. Miután ez bekövetkezett, már maradna, de ezt nehéz lesz arcvesztés nélkül megoldania.
Először jutott be a száztagú fővárosi törvényhozásba az országos, az uniós és a vorarlbergi parlamentben már ott ülő, három éve alakult liberális Neos (Das Neue Österreich – Az Új Ausztria) párt, amely 6,2 százalékot szerezve könnyedén átlépte az 5 százalékos küszöböt. Szavazóinak ötödét az ÖVP-től vette el, ahová a párt vezetője, Matthias Strolz egykoron tartozott. Häupl tavaly azt mondta, hogy a liberális párttal semmiképpen sem lépne koalícióra, és a zöldekkel vagy a néppárti feketékkel is el tudná érni a többséget. Valószínű azonban, hogy az eddigi partnerrel, a környezetvédő párttal lép majd szövetségre. Még akkor is, ha a például a Mariahilferstrasséból sétálóutcát csináló zöldekkel rengeteg a konfliktusa. A Szabadságpártnak a 31 százalékos eredményhez alpolgármesterség járna, amely elvben az ismét az országos politika felé forduló Strache helyettesét, Johann Gudenust illetné, de ez a cím a kékek nélküli koalíció felállásával rögtön ki is üresedne.
A választásokon a szavazásra jogosult bécsiek 74,4 százaléka vett részt, ez 32 éve a legmagasabb arány, és jóval meghaladja a 2010-es 67,6 százalékot. Külföldi tévétársaságok, újságírók hada özönlötte el vasárnap a városházát, mindenki arra volt kíváncsi, hogy a Nyugat első olyan fővárosa, amely a menekültáradat elindulása óta választásokat tart, hogyan birkózik meg az előretörő szélsőségesekkel. A populista Strache, tanácsadói javaslatára, hangfogót tett fel, s csak a korábbinál halkabban követelte az osztrák határok lezárását. Egyúttal a kisemberek, a kétkezi dolgozók védelmezőjeként érvelt, s az FPÖ számára óriási eredmény, hogy két hagyományos vörös munkáskerületben, Floridsdorfban és Simmeringben az első helyet szerezte meg.
Az SPÖ számára mégis győzelmet hozó eredmény utáni első beszédében Häupl – aki az FPÖ-n kívül valamennyi parlamenti párttal leül tárgyalni az együttműködésről – elismerte, hogy reformokra van szükség. Ezt érteni lehetett a bécsi tartományra, de a szociáldemokraták országos irányítására is, valamint a korrupció visszaszorítására, a pártkatonák leszerelésére, az évek óta késő oktatási átalakításra, a gazdaság élénkítésére. Az állami televízió az eredmények ismeretében bécsi járókelők véleményére volt kíváncsi. Egyikük így fogalmazott: „Valljuk be, Bécsben élni jó!”
FÖLDVÁRI ZSUZSA / BÉCS