Tétemelés

„Az embereket reflektorfénynél veszik őrizetbe, majd a legnagyobb csendben engedik szabadon. Az utóbbi években pártunk 97 tagját fogták már le, a vádemelési javaslatok döntő többségét a hatóságok elvetették, a bírósági szakaszig eljutott négy ügy pedig kivétel nélkül felmentéssel ért véget. A hatalom célja, hogy meggyengítse az ellenzéket” – értékelte Bojan Pajtics, a Demokrata Párt (DSZ) elnöke azt, hogy a szerb rendőrség a múlt héten nyolcvan embert vett őrizetbe vesztegetés, valamint hivatali hatalommal visszaélés vádjával.

Az összehangolt, több városra kiterjedő akció során egy volt miniszter, Szlobodan Miloszavljevics, valamint a korrupció elleni harc vezetésével megbízott állami hivatal volt vezetője, Zorana Markovics is horogra akadt, s az őrizetbe vettek között ott vannak a Dunav biztosítótársaság egykori vezetői is, akik állítólag különféle szabálytalan módszerekkel tüntettek el hatszázmillió forintnyi összeget. A rendőrök a vajdasági Adán is megjelentek, ahonnan többek között Ürményi Ferenc egykori és Bilicki Zoltán jelenlegi polgármestert vitték el. A két politikust azzal vádolják, hogy az igazolható költségek kétszeresét fizették ki egy Adán tevékenykedő építővállalatnak, így közel egymilliárd forintnyi összeggel rövidítették meg a költségvetést. Bilicki a DSZ tagja, míg Ürményi az egyetlen olyan őrizetbe vett személy, aki benne van az Alekszandar Vucsics miniszterelnök vezette Szerb Haladó Párt (SZNSZ) elnökségében. Igaz, ő sem túl régen: akkor csatlakozott az SZNSZ-hez, amikor az 2012-ben országos szinten hatalomra került. A rendőrség közleménye szerint az utóbbi évtizedek legnagyobb akciójában őrizetbe vett személyek 2004 óta összesen több mint harmincmilliárd forintnyi kárt okoztak az államnak.

Míg Vucsicsék azt hangsúlyozzák, a letartóztatások törvényesek, megalapozottak és a politikától teljesen függetlenek, az mindenképpen figyelemre méltó, hogy az SZNSZ magas rangú politikusai éppen a napokban kezdtek arról beszélni, hogy 2018 helyett már jövő tavasszal megrendezhetik a parlamenti választást. „Nagyon szeretném, ha hamarosan lenne új választás, és nagy az esély, hogy erre már tavasszal sor kerül” – mondta újságíróknak Vladimir Gyukanovics, az SZNSZ parlamenti képviselője és a párt elnökségi tagja. A közvélemény-kutatások az SZNSZ hatalmas fölényéről tanúskodnak: ha most lenne a szavazás, a párt 46 százalékot szerezne, s a második helyre a vele koalícióban kormányzó Szerbiai Szocialista Párt kerülne 10,5 százalékkal. A legnagyobb ellenzéki erő, a DSZ 9,5 százalékra számíthatna.

Az őrizetbe vételek annak ellenére szinten tarthatják a kormány népszerűségét, hogy a 2014-ben hozott megszorító intézkedések – egyebek mellett a havi 200 eurónál nagyobb közalkalmazotti fizetéseknek, és a nyugdíjaknak a csökkentése – ellenére a gazdaság még nem állt talpra. A munkanélküliség húsz százalék körül van, a költségvetési hiány a GDP négy százalékára rúg, s a gazdaság növekedése sem haladja meg az idén a fél százalékot.

Az új politikusok megjelenése és a kormányzási struktúra átépítése felé utat nyitó választásra azért is szükség lehet, mert Vucsicsnak valamit kezdenie kell a pártjában kialakult befolyásos Moszkva-párti frakcióval. December közepén megindultak ugyanis az EU-val a tagfelvételi tárgyalások, s a putyini Oroszországot fő szövetségesének tartó – inkább a Moszkva vezette Eurázsiai Gazdasági Unióhoz húzó –, Tomiszlav Nikolics államfő vezette belső ellenzék már többször jelezte, elfogadhatatlannak tartja, hogy Belgrád túlzott engedményeket tegyen Brüsszelnek a csatlakozási folyamat felgyorsításáért cserébe. Nikolics szerint Brüsszel például addig nem fogja beengedni Szerbiát az EU-ba, amíg Belgrád nem ismeri el a 2008-ban elszakadt dél-szerbiai tartomány, Koszovó függetlenségét. „A Koszovóval foglalkozó 35. csatlakozási tárgyalási fejezet tele van csapdákkal” – állította egyik múlt heti lapnyilatkozatában Nikolics.

A csatlakozásra pedig mindenképpen szükség lenne, hiszen a hagyományos szerb–orosz barátság ellenére az EU jóval fontosabb gazdasági partner, mint Oroszország. 2007 és 2014 között Szerbia 35 milliárd euró értékű árut exportált az EU-ba, ahonnan mintegy tízmilliárd euró közvetlen befektetés érkezett az országba. Ugyanezen idő alatt az Oroszországba irányuló export ötmilliárd euró körül volt, s az orosz befektetések értéke nem érte el a hárommilliárd eurót.

A letartóztatási hullám még arról is elterelheti a figyelmet, hogy időközben csatlakozott az SZNSZ-hez Szlobodan Milosevics egykori szerb, majd jugoszláv államfő közeli szövetségese, Kertész Mihály, a jugoszláv vámszervek volt parancsnoka. A vámszolgálat szó a jugoszláv időkben szinte a korrupció szinonimájának számított, ám Kertész az utóbbi években valamennyi bírósági eljárást megúszta. Az utolsó felmentő ítéletet két nappal az után erősítették meg, hogy belépett az SZNSZ-be. Pár napja hasonlóan „tiszta” már Sztanko Szubotics is, aki a korábbi vádak szerint az 1990-es évek második felében tevékeny szerepet játszott a szerbiai és montenegrói cigarettacsempészetben, s a belgrádi és podgoricai vezetők segítségével óriási mennyiségben vitt be dohányárut a nemzetközi szankciókkal sújtott Jugoszláviába. Szubotics a térség egyik leggazdagabb embere, egy tavalyelőtti felmérés szerint vagyona meghaladja a kétmilliárd dollárt.

A szerb rendőrség legutóbb júniusban vett őrizetbe tömegesen vesztegetéssel vádolt személyeket: akkor 38 rendőrt és vámost fogtak el, mindegyikük a Hercegszántó–Béreg (Bacski Breg) magyar–szerb határátkelőn szolgált, és a vádak szerint csúszópénzért cserébe szemet hunytak a vámköteles áruk feketén Szerbiába vitele fölött.

NÉMETH ANDRÁS