Ágytól-asztaltól

„Sikerült felfedezni és ártalmatlanná tenni azt a rosszindulatú programot, amelyet az orosz titkosszolgálatok szabadítottak rá az ukrán energiahálózatra” – jelentette be a múlt héten az SZBU ukrán polgári titkosszolgálat. Az állítólagos támadás így is okozott fennakadásokat: Nyugat-Ukrajnában többórás áramszünet borzolta a kedélyeket, még az egyik legnagyobb város, Ivano-Frankivszk is sötétbe burkolózott egy időre. Moszkva egyelőre nem reagált az ukrán vádakra, ám ha valóban Oroszország támadt a neten nyugati szomszédjára, akkor ez az első alkalom, hogy egy állam digitális háborút indít egy másik energiahálózata ellen.

Az ukránok hagyományos eszközökkel igyekeznek megkeseríteni az oroszok által tavaly márciusban bekebelezett Krím félsziget kétmillió lakójának életét. Az óév utolsó napján ismét megszakadt a krími áramszállítás, miután ismeretlen tettesek november után másodszor is felrobbantották az Ukrajnából a Krímbe vezető nagyfeszültségű vezetékeket tartó oszlopokat. Ukrajna már az első alkalommal sem sietett a helyreállítással, s lehet, hogy ezúttal nem is lesz szükség a megrongált oszlopok pótlására. A Krímben ugyanis Vlagyimir Putyin orosz államfő kérésére január első napjaiban rögtönzött telefonos népszavazást rendeztek. A megkérdezett ezer emberből 940 állítólag azt mondta, hogy inkább nem kér az ukrán áramból, ha a 2015 végén lejárt régi szerződést felváltó újban a félszigetre nem Oroszország, hanem Ukrajna részeként hivatkoznak – így Putyin nem fogja jóváhagyni a megállapodást. Ez azt jelenti, hogy a krímieknek még több hónapig súlyos energiagondjaik lesznek: a félszigetet eddig szinte kizárólag Ukrajna felől látták el árammal, s 2016 vége előtt nem készül el az összes, Oroszország felől vezető víz alatti elektromos kábel. A Kercsi-szoroson át érkező négy vezeték közül még csak kettő működik, így az ellátást csupán tervezett kikapcsolásokkal tudják szavatolni.

A kereskedelemben sincs béke. Moszkva Ukrajnára is kiterjeszti a kelet-ukrajnai orosz beavatkozás miatti EU-szankciókra válaszként hirdetett élelmiszer-beviteli tilalmat. Így Oroszország az EU, az USA és a szankciós listára egy Szíriában szolgáló orosz harci gép lelövése miatt tavaly decemberben felvett Törökország mellett már az eddig kiemelkedően fontos kereskedelmi partnernek számító nyugati szomszédjától sem vásárol mezőgazdasági és élelmiszeripari termékeket. Bár a hivatalos indoklás szerint a Kreml azért tette fel Ukrajnát is a tiltólistára, mert január elsején életbe lépett a Kijev és EU közötti társulási egyezmény szabadkereskedelemre vonatkozó része, és így elvileg lehetővé válna, hogy az EU Ukrajnán keresztül exportáljon tiltott termékeket Oroszországba, a lépés mögött minden bizonnyal büntetési szándék is húzódik. Moszkva úgy érzi ugyanis, hogy az európai integráció felé közeledéssel Ukrajna ki akar szakadni az orosz érdekszférából, ezzel pedig rontja Oroszország politikai és gazdasági érdekérvényesítő képességét. A társulási egyezménynek szimbolikus jelentősége is van. Az oroszpárti ukrán államfő, Viktor Janukovics bukásához vezető tiltakozási hullám akkor tört ki, amikor az elnök orosz nyomásra 2013 novemberében meglepetésre úgy döntött, hogy mégsem írja alá a hatéves tárgyalási folyamat végére megszövegezett megállapodást az EU-val.

Büntetésnek tűnik az is, hogy Moszkva nem csatlakozott azokhoz a hitelezőkhöz, akik decemberben úgy döntöttek, egy adósságrendezési alku részeként leírják az Ukrajna által felhalmozott külföldi tartozás egy részét. A megállapodás értelmében az ukrán államkötvények tulajdonosai – például a Franklin Templeton amerikai alapkezelő – húsz százalékot írnak le. Miután Moszkva nemet mondott, Ukrajna felfüggesztette a 2013-ban – még Janukovics idején – felvett hárommilliárd dollár orosz hitel visszafizetését, s közölte, döntőbíróság elé viszi a tartozás ügyét. Az orosz „nem” egyébként még az IMF washingtoni székhelyén is fejfájást okozott: az Ukrajnának idén 4,5 milliárd dolláros kölcsönt nyújtó szervezet sokak rosszallására úgy változtatta meg hitelezési szabályait, hogy lehetővé tette a fizetési elmaradásban lévő országok finanszírozását is. A friss pénzre elengedhetetlen szüksége van Ukrajnának: a gazdaság 2015-ben újabb 12 százalékkal zsugorodott, és továbbra is a csőd szélén áll, az infláció pedig a 2014-es 25 százalékról tavaly 44 százalékra ugrott. Kijevben attól is tartanak, ha a jegybank feloldja a tavaly bevezetett valutavásárlási korlátozásokat, akkor ismét lejtőre kerül az ukrán valuta, a hrivnya árfolyama.

Bár szinte minden területen folytatódik Moszkva és Kijev elhidegülése, a kelet-ukrajnai frontokon viszonylagos nyugalom uralkodik, már az is nagy szó, hogy a szemben álló felek legfeljebb kézifegyverekkel lövik egymást. A nehézfegyverek annak ellenére hallgatnak, hogy a tavaly februárban aláírt minszki tűzszüneti megállapodás értelmében már vissza kellett volna vonni őket a frontvonalak közeléből, ami még nem történt meg. Az orosz és az ukrán vezetők – a közvetítő Németország és Franciaország illetékeseivel közösen – egy december végi telekonferencián megegyeztek, hogy idén folytatják az egyezményben vállalt kötelezettségek teljesítését, s január végén vagy február elején külügyminiszteri szinten egyeztetik a feladatokat. A 2015 tavasza óta tartó, néha-néha fellángoló harcokban már mintegy kilencezer ember vesztette életét.

NÉMETH ANDRÁS