Nyomáspróba

„A schengeni egyezményt átmenetileg hatályon kívül helyeztük, minden, Ausztriába beutazó személy köteles igazolni magát” – fogalmazott Werner Faymann osztrák kancellár az Österreich című napilapban vasárnap megjelent interjúban, amelyre főleg az olasz és a magyar illetékesek kapták fel a fejüket. Úgy értelmezték az osztrák politikus szavait, hogy a tiroli–dél-tiroli, illetve a magyar határszakaszokon kell új keletű szigorításokra és korlátozásokra számítani. A bécsi kancellári hivatal gyorsan korrigálta Faymann szavait. E szerint Schengen átmeneti zárójelbe tételéről már tavaly ősszel beszélt a kormányfő, a szigorúbb határellenőrzés pedig a Karintiával határos déli szakaszra vonatkozik, ahol a rendőrség munkáját az eddiginél erőteljesebben fogja az osztrák hadsereg támogatni.

Konkrétan Rosenbach szlovén–karintiai határátkelőről van szó, ahol lapzártánk után, péntektől lép életbe a menekültek szigorúbb ellenőrzése. A szűrést már szlovén területen akarják elvégezni, az osztrákok ehhez nyújtanak segítséget. Gazdasági menekültek egyáltalán nem léphetik át a határt, a háborús üldözöttek közül is csak azok, akik Ausztriában vagy Németországban szeretnének menekültstátust kapni. Az Olaszországból vagy Szlovéniából érkező turistáknak továbbra sem kell útlevelet felmutatniuk.

Faymann már a múlt hét elején kifejtette a Kronen Zeitung bulvárlapban, hogy Ausztria az eddiginél kevesebb menekültet fogad be, és azokat az érkezőket, akiket nem illet meg a menekültjog, kíméletlenül kitoloncolják. De azok sem mehetnek Ausztrián keresztül Németországba, akik valamelyik skandináv vagy bármelyik harmadik országban telepednének le. Igyekeznek minél több, jogtalannak minősített érkezőt saját hazájába visszaküldeni, a kancellár szerint tavaly 20 ezer ilyen személy került Ausztriába. Faymann felszólította a külügyminisztériumot, hogy Pakisztánnal és Marokkóval haladéktalanul kössön visszafogadási megállapodást. A listára hamarosan felkerülhet Algéria is, miután Berlin vasárnap jelezte, hogy az onnan érkezőket rögtön visszaküldi a határon. Az osztrák belügyminisztérium által közzétett adatok szerint 2015-ben 7424 ember hagyta el Ausztriát, miután a menekültstátusra irányuló kérvényét a hatóságok elutasították. A listán szereplők kevesebb mint fele, 3040 fő önként távozott, 1740 embert kényszerrel küldtek vissza hazájába, 1300-an pedig a dublini megállapodás alapján más schengeni országba kerültek.

„Az emberiesség fontos dolog, de Ausztria jogállam, és nincs szándékában »üdvözlégykultúrát«, azaz a menekülteket bevándorlásra bátorító politikát követni” – mondta a kancellár. Ezzel egyértelműen szakított a pár hónappal korábbi, kimondottan a menekültek iránti szolidaritás elsőbbségét hirdető irányvonalával. A fordulat Faymann részéről elkerülhetetlen volt, az ő humanitárius vonalvezetése elválaszthatatlanul kapcsolódott ugyanis Angela Merkel német kancellár menekültpolitikájához.

Amíg Németország szűrés nélkül befogadta az Ausztrián keresztülvonuló bevándorlókat, addig az osztrák politikus lehetett nagyvonalú. De a helyzet a németeknél megváltozott, a hangos botrányok nyomán Merkelt is korlátozásra szorították a párttársai. Berlin január eleje óta naponta két-háromszáz kiutasított embert küld vissza Ausztriába, és az osztrák belügyminisztérium attól tart, hogy ez a szám hamarosan tovább növekedhet. A német Passauból visszaküldöttek új határállomása Schärding, ahonnan a listára vétel után sokan szétszélednek osztrák területen: van, aki tartósan eltűnik, és van, aki az előírásokat követve jelentkezik a kijelölt városokban.

Az osztrák szociáldemokrata párt (SPÖ) elnökeként a kancellár Ausztrián belül is nyomás alatt áll. Áprilisban államelnököt választ az ország, és már most látszik, hogy a kampány fő témája a menekültek kérdése lesz. Az SPÖ-vel koalícióban kormányzó kereszténydemokrata néppárt (ÖVP) vezetői az utóbbi napokban – különösen a kölni szilveszteri zaklatásokat követően – a bajor keresztényszocialisták kemény irányát tették magukévá. A múlt hét végén Felső-Ausztriában tartott tanácskozásukon követelték, hogy 100 ezer főben maximálják az Ausztriába beengedhető háborús menekültek számát. Ráadásul ebbe már bekalkulálnák azt a 90 ezer főt, aki a múlt évben folyamodott osztrák menekültstátusért. A kérelmezők legnagyobb csoportja a 25 ezer fős afgán és a csaknem ugyanekkora szír tömeg volt, utánuk irakiak, irániak, pakisztániak következtek. A héjának tartott belügyminiszternél, Johanna Mikl-Leitnernél is keményebb hangot ütött meg a pártelnök-alkancellár, Reinhold Mitterlehner, aki szerint addig kell a letelepedést akarók számát csökkenteni, amíg az el nem éri a nullát. Menekültstátusra vonatkozó kérelmet szerinte hosszú távon csak Európán kívül szabad előterjeszteni. Azt már Mikl-Leitner szorgalmazta, hogy Szlovéniával és Horvátországgal összefogva Ausztria a bevándorlókat Szerbiáig nyomja vissza.

Faymann az eddigi szociális miniszterét, Rudolf Hundstorfert ajánlotta a párt államfőjelöltjének, és ezzel három minisztériumra kiterjedő vezetőváltást indított el. A három hamarosan felesküdő SPÖ-miniszter közül egyedül az eddigi burgenlandi rendőrparancsnok, Hans Peter Doskozil új ember az országos politikában. Ő a párt menekültbarát politikáját kritizáló burgenlandi miniszterelnöknek, Hans Niesslnek volt a kabinetfőnöke, míg az őszi menekültkáosz idején már tartományi rendirányítóként ki nem tűnt ügyességével, az emberiességet és a biztonsági feladatokat egyszerre ellátó fellépésével. Faymann tőle várja, hogy védelmi miniszterként egyenrangú partnere legyen a néppárti belügyminiszternek, egyszersmind élére álljon a rendőrséggel összehangolandó katonai határvédelemnek.

A kancellár nem volt azonban hajlandó elfogadni az állítólag a lakosság 76 százaléka által helyeselt bevándorlási felső határ megszabásának gondolatát. Szerinte annyi politikai üldözöttet lehet befogadni, amennyi lakóhely teremthető számukra – ez a szám jelenleg 84 ezer. De Faymann szerint az üldözöttek is csak addig tartózkodhatnának Ausztriában, amíg országukban a háborús veszély el nem múlik. Nem maradt el az interjújában azoknak az uniós országoknak a bírálata, amelyek egyáltalán nem hajlandók menekülteket befogadni. Nekik a jövő évi uniós pénzügyi segélyek megvétózását helyezte kilátásba.

A szélsőjobboldali szabadságpárt (FPÖ) még be sem szállt az elnökválasztási kampányba, de demagóg megnyilvánulásaival – például a kancellárt hazaárulónak nevezve, a hadsereg költségvetésének megsokszorozását, szuperbiztos kerítések felállítását követelve – 34 százalékon áll, fölényesen a koalíciós pártok előtt. Nem véletlen, hogy a bécsi szociáldemokrata polgármester, Michael Häupl – aki októberben még következetes menekültbarát politikájával halászta el a győzelmet az FPÖ elől – most a kancellár mellé állva szintén szigorítást követel.

FÖLDVÁRI ZSUZSA /BÉCS