Biztonsági emberek vették át az irányítást több napra az egyik dunaújvárosi erőműben
Egy jogvita vezethetett oda, hogy májusban biztonsági emberek jelentek meg az egyik dunaújvárosi erőműnél, és több napon keresztül akadályozták a működést.
Állatvédő szervezetek szerint több bálnát ölnek meg évente Norvégiában, mint Japán és Izland vizein együttvéve. A Pro Wildlife, az OceanCare és az Animal Welfare Institute hétfőn közzétett, Frozen in Time című jelentése szerint a norvég állam egy kihalófélben lévő iparágat tart életben. A norvégok folyamatosan megszegik a Nemzetközi Bálnavadászati Bizottság (IWC) moratóriumát, és támogatják a bálnahús exportját. Ezen kívül olyan - többek között gyógyászati és kozmetikai - termékek értékesítését ösztönző projekteket finanszíroznak, amelyeknek a cet a nyersanyaga.
A norvég halászati minisztérium álláspontja szerint azonban a moratórium nem kötelezi őket, mivel jogi ellenvetéssel éltek ellene. Az állatvédő szervezetek adatai azt mutatják, hogy 2014-ben és 2015-ben 1396 csukabálna esett norvég szigonyok áldozatául. Japánban ugyanebben az időszakban 663 bálnát pusztítottak el, Izland vizein 345-öt.
Míg azonban Izlandra diplomáciai nyomást gyakoroltak, Japánnak pedig a nemzetközi bíróság elé kellett állnia bálnavadászati programja miatt, addig Norvégiát megkímélték a kritikák. A minisztérium adatai szerint tavaly 660 csukabálnát fogtak ki a norvégok. "Becsült számuk a norvég vizekben több mint százezer" - magyarázta a tárca.
Így kerül csukabálna az asztalra
Csak azért is vadásszák a bálnákat a japánok, noha a hágai Nemzetközi Bíróság ellenzi.
A csukabálna nagyjából nyolcméteres hosszúságával a nagytestű cetek közé tartozik, ezért vadászata moratórium alá esik. "A világ egyik legmodernebb és leggazdagabb országában a bálnavadászat már anakronisztikus. Egy ilyen fejlett társadalomban nincs helye a bálnamészárlásnak, rontja az ország nemzetközi megítélését" - mutatott rá Sandra Altherr, a Pro Wildlife biológusa.
