Állatvédő szervezetek szerint több bálnát ölnek meg évente Norvégiában, mint Japán és Izland vizein együttvéve. A Pro Wildlife, az OceanCare és az Animal Welfare Institute hétfőn közzétett, Frozen in Time című jelentése szerint a norvég állam egy kihalófélben lévő iparágat tart életben. A norvégok folyamatosan megszegik a Nemzetközi Bálnavadászati Bizottság (IWC) moratóriumát, és támogatják a bálnahús exportját. Ezen kívül olyan - többek között gyógyászati és kozmetikai - termékek értékesítését ösztönző projekteket finanszíroznak, amelyeknek a cet a nyersanyaga.

A norvég halászati minisztérium álláspontja szerint azonban a moratórium nem kötelezi őket, mivel jogi ellenvetéssel éltek ellene. Az állatvédő szervezetek adatai azt mutatják, hogy 2014-ben és 2015-ben 1396 csukabálna esett norvég szigonyok áldozatául. Japánban ugyanebben az időszakban 663 bálnát pusztítottak el, Izland vizein 345-öt.

Míg azonban Izlandra diplomáciai nyomást gyakoroltak, Japánnak pedig a nemzetközi bíróság elé kellett állnia bálnavadászati programja miatt, addig Norvégiát megkímélték a kritikák. A minisztérium adatai szerint tavaly 660 csukabálnát fogtak ki a norvégok. "Becsült számuk a norvég vizekben több mint százezer" - magyarázta a tárca.

Így kerül csukabálna az asztalra

Csak azért is vadásszák a bálnákat a japánok, noha a hágai Nemzetközi Bíróság ellenzi.

A csukabálna nagyjából nyolcméteres hosszúságával a nagytestű cetek közé tartozik, ezért vadászata moratórium alá esik. "A világ egyik legmodernebb és leggazdagabb országában a bálnavadászat már anakronisztikus. Egy ilyen fejlett társadalomban nincs helye a bálnamészárlásnak, rontja az ország nemzetközi megítélését" - mutatott rá Sandra Altherr, a Pro Wildlife biológusa.