Hol van már a tavalyi?

Nem teljesíti tavaly szeptemberben tett ígéretét Juha Sipila finn kormányfő, s nem költöztet be egy többgyermekes menekültcsaládot észak-finnországi második otthonába. „A biztonsági szakértők szerint a jelenlegi helyzetben akkora lenne a közérdeklődés, hogy a költöztetés nem lenne jó lépés” – indokolta döntését újságíróknak a hét végén a centrumpárti kormányfő. Visszakozása akár jelképesnek is tekinthető, hozzá hasonlóan viselkednek ugyanis az észak-európai országok politikusai is: Finnország, Norvégia és Svédország a menekültáradat megfékezésén dolgozik, s közben döntés született a már a térségben tartózkodó migránsok jó részének kitoloncolásáról is.

A leginkább nyitottként számon tartott Svédországban – ahol a tízmilliós lakosság nyolcada született külföldön – ma már a bevándorlást és az integrációt tartják az ország előtt álló legfontosabb kihívásnak, s egyre nő azok aránya, akik az idegenellenes populista párt, a Svéd Demokraták (SD) által szorgalmazott zéró megoldást támogatják, azaz teljesen le akarják zárni a határokat a betelepülők előtt. A legújabb közvélemény-kutatások szerint a megkérdezettek 21 százaléka helyesli az SD elutasító álláspontját, s csak a 17 százalékuk vélekedett úgy, hogy a Stefan Löfven vezette szociáldemokrata kormány jól kezeli a menekültválságot. A legnagyobb ellenzéki erő, a korábban a migrációt támogató Reformpárt igyekszik idomulni a közhangulat változásához, s az utóbbi hetekben már a bevándorlás felfüggesztése mellett kampányol. Egyelőre nem sok sikerrel, a válaszolóknak csupán a 13 százaléka ért egyet vele. „Ez az általunk mért eddigi legnagyobb változás: hat évvel ezelőtt a megkérdezettek öt százaléka nevezte a bevándorlók integrálását a legnagyobb kihívásnak, most pedig negyven. Az SD jó helyzetbe került, ő szabja meg a társadalmi vita kereteit” – vélekedett a felmérést készítő Ipsos cég szóvivője, Laurin Gulled.

A tavaly regisztrált 163 ezer menekült közül Stockholm százezret nem fogad be, s az illetékesek szerint az idén érkezők is – az előrejelzések szerint legalább százezren – hasonló elbírálásra számíthatnak. A szigorítás részben annak a következménye, hogy a korábbinál gyakoribbak az etnikai alapú összetűzések, a bevándorlók elleni agresszív tüntetések, illetve a menekültszállások elleni támadások.

Ezek száma annak ellenére is emelkedik, hogy a statisztikák nem támasztják alá a populisták és idegenellenesek által ismételgetett állításokat, amelyek szerint ahogy nő a közel-keleti, illetve észak-afrikai országokból érkező migránsok száma, úgy szaporodnak a szexuális, illetve egyéb bűncselekmények. Például 2015-ben 12 százalékkal volt kevesebb nemi erőszak, mint egy évvel korábban, s az apró lopások száma is visszaesett két százalékkal.

Finnországban még nagyobb arányban utasítják el a migránsok letelepedési kérelmét – a 32 ezer tavaly érkezett közül legfeljebb 35 százalék számíthat pozitív válaszra –, s Helsinki más szigorításokat is tervez. A menedékkérőknek akár ingyenmunkát is kell végezniük, meg kell ismerniük a finn kultúra alapjait, s ha lakóhelyük rendjét nem találják megfelelőnek az otthonokat évente kétszer ellenőrző hatóságok, akkor az érintettek nem számíthatnak lakhatási engedélyük meghosszabbítására. Emellett – Németországhoz hasonlóan – Helsinki több országot és térséget is biztonságosnak minősített, így a Dél- vagy Kelet-Afganisztánból érkezőket már nem fogadják be automatikusan.

A finnek keménységének hátterében részben az áll, hogy az országot kormányzó hármas koalíció tagja az Igaz Finnekből Finnek Pártjává átnevezett nacionalista párt, amely évek óta követeli a befogadási szabályok drasztikus szigorítását. És persze az is, hogy Finnországban több városban megjelentek önkéntesekből álló csoportok, amelyeknek tagjai vadásznak a „bűncselekmények elkövetésére hajlamos” migránsokra. A legismertebb ilyen csoport a germán istenről, Ódinról elnevezett „Ódin katonái” nevű, több városban is jelen lévő szervezet, amely annak ellenére sem hagyott még fel a járőrözéssel, hogy a rendőrség több alkalommal is hangsúlyozta: nem engedi ki a kezéből a rendfenntartást.

A tavaly 31 ezer menedékkérelmet regisztráló Norvégiában is áll a bál, amiért annak ellenére vissza akarnak toloncolni Oroszországba több száz közel-keleti és észak-afrikai menekültet, hogy Moszkva azonnal visszaküldi őket szülőhazájukba, ahol nagy valószínűséggel halál vár rájuk. Az északi sarkkörtől északra fekvő Kirkenesben létre is hoztak egy ideiglenes tábort, ám a migránsok Oroszországba átküldése igencsak lassan halad: az emberi jogi szervezetek és az ellenzéki politikusok is tiltakoznak. Norvégiában egyébként tavaly 31 ezer menekültet regisztráltak, s közülük 19 ezren kaptak menekültstátust.

Oslo azt tervezi, hogy norvég pénzből Afganisztánban hoz létre a helyi árvákat felnevelő intézeteket, ezzel is megakadályozva, hogy a fiatalkorúak a veszélyek ellenére útra keljenek Európa felé. A tervet sokat ellenzik, leginkább azért, mert az ázsiai országban nincsenek hagyományai az árvákat ellátó intézeteknek, s olyan szakemberek sincsenek elegen, akik képesek lennének szavatolni a gyerekek megfelelő nevelését.

Közben az is kiderült, hogy Norvégiában is veszélyben vannak a kísérő nélküli menekült gyermekek. A rendőrség figyelmeztette a menekültszállásokat üzemeltető szervezeteket, hogy a kiskorúaknak otthont adó épületek környékén megjelentek a korábban szexuális bűncselekményeket elkövető bűnözők, és zaklatják a gyerekeket. „Nem tudjuk, hány bűncselekmény történt már, attól tartunk az ott lakók nem jelentik be a zaklatásokat, mert korábban rossz tapasztalataik voltak a rendőrökkel, és általában tartanak a hatóságoktól” – mondta újságíróknak Eivind Borge rendőrségi szóvivő.

NÉMETH ANDRÁS