Engedélyt adott az új atomerőmű, a Hinkley Point C megépítésére a brit kormány. A beruházást Theresa May miniszterelnök állította le biztonsági megfontolásokra hivatkozva közvetlenül júliusi hivatalba lépését követően.
A brit kormány csütörtöki közleménye szerint az engedély megadásához kötött új feltételek az atomerőmű biztonságos működését szolgálják, és beavatkozási jogot adnak a brit kormánynak az EDF többségi részesedésének értékesítése esetén. "Az erőmű nem cserélhet gazdát a kormány beleegyezése nélkül" – olvasható a dokumentumban.
A közlemény hangsúlyozza, hogy a kormány a jövőben nagyobb figyelmet szentel az ország kritikus infrastruktúráját érintő külföldi beruházásoknak, beleértve az atomenergiát is.
A projekt már most is többévi késésben van: az eredeti átadási határidő 2017 volt, de a fő kivitelező és többségi tulajdonos francia EDF energiaipari csoport finanszírozási problémái miatt már tavaly 2023-ra tették át a határidőt. Az EDF egy 3200 megawattos egységet épít, két reaktorral. Az erőmű az éves brit áramszükséglet 7 százalékát termeli majd meg, ami hatmillió háztartás áramellátására lesz elegendő.
A Downing Street a beruházás jóváhagyásáról szóló csütörtöki döntés bejelentésével egy időben közölte: a brit kormány azt a feltételt szabja, hogy az EDF a beruházás befejezése előtt kormányzati engedély nélkül nem adhatja el kétharmados ellenőrző többségét a létesítményben, és a brit kormány akkor is fenntartja a jogot a beavatkozásra, amikor az erőmű már üzemel.
Mindemellett a brit kormány a Hinkley Point-beruházás után különleges jogokat biztosító részesedésre tart majd igényt minden új atomerőmű-beruházásban, annak érdekében, hogy az új nukleáris létesítményekben ne lehessen jelentős részesedéseket eladni a kormány tudta vagy beleegyezése nélkül.
A Downing Street szerint ezt a döntést nemzetbiztonsági meggondolások indokolják.
A londoni miniszterelnöki hivatal közölte azt is, hogy felülvizsgálják a brit gazdaság kritikus fontosságú infrastrukturális hálózatának tulajdonosi és ellenőrzési hátterét szabályozó előírásokat, szintén annak érdekében, hogy az ebben az infrastrukturális rendszerben meglévő külföldi tulajdonosi hátteret mérlegelni lehessen a nemzetbiztonság érdekeinek szempontjából.
Nagy-Britannia és Kína tavaly októberben, Hszi Csin-ping kínai elnök londoni látogatása idején külön nagyszabású nukleáris együttműködési megállapodást írt alá, amelynek alapján a kínai állami atomenergia-ipari vállalat (CGN) 33,5 százalékos részesedést vásárolna a Hinkley Point új részlegében. Az akkori miniszterelnök, David Cameron vezette brit kormány emellett lehetővé akarta tenni egy kínai tervezésű atomerőmű felépítését egy másik helyszínen, a kelet-angliai Bradwell nukleáris létesítményében. Ha e beruházás is megvalósul, ez lenne az első teljesen kínai tervezésű nukleáris energiatermelő létesítmény Nyugaton.
A kínai beruházók bevonását a kormányzó brit Konzervatív Párton belül már akkor is többen bírálták, nemzetbiztonsági megfontolásokkal érvelve.
Miért vett meg egy nagy múltú, de veszteséges üzletláncot? Mit kellene csinálni ahhoz, hogy ne legyen méregdrága egy croissant? Mi a legnagyobb baj azzal, hogy a Balatonon még mindig ugyanúgy sütik a lángost? És miért nem érdemes mindenkinek akciózni a tejfölt? Andrejszki Richárddal, a Chef Market tulajdonosával beszélgettünk annak kapcsán, hogy cége a Culinaris új tulajdonosa lett.
A magyar miniszteri biztos jelezte, hogy szó sem lehet a tárgyalások felfüggesztéséről.
Oroszország sorra veszti el szövetségeseit.
A 11 éves kisfiú halálát okozó parazita jelenlétét egyelőre nem erősítették meg.
Ismét nyomon lehet követni, hogy mennyit késnek a vonatok.
Egyesével hívták be a munkásokat hétfőn, tömött sorokban várták a sorsukat vasmű bejárata előtt.
