Nem kér bocsánatot a japán államfő Pearl Harborért, de meglátogatja

Első japán kormányfőként érkezik Abe Sindzó Pearl Honolulu szigetére, ahol 75 évvel ezelőtt a japán hadsereg minden idők egyik legnagyobb légitámadását indította az amerikai flotta itt állomásozó hajói és repülőgépei ellen. Több mint 2400 amerikai katona halt meg a támadásokban, a japán kormányfő viszont ugyanúgy nem kér bocsánatot, ahogy Obama elnök sem tette augusztusban, mikor Hirosimában járt. A látogatás célja a hivatalos közlemény szerint az emlékezés az áldozatokra és a megbékélés jele.

  • hvg.hu hvg.hu
Nem kér bocsánatot a japán államfő Pearl Harborért, de meglátogatja

Abe Sindzó lesz az első japán kormányfő, aki ellátogat Pearl Harborbe, ahol 75 évvel ezelőtt Japán óriási erőkkel indított támadást az ottani amerikai támaszpont ellen. Bocsánatot azonban ő sem fog kérni a minden előzmény nélküli akcióért. A támadást a háború utáni Tokiói-perben háborús bűncslekeménynek nyilvánították, Japán ugyanis nemhogy hadat nem üzent, de ekkor, 1941 decemberében az Egyesült Államok és Japán között még tárgyalások is folytak a vitás kérdések megoldásáról.

A vizit egyedüli célja a megemlékezés az áldozatokról – közölte kedden Szuga Josihide japán kormányszóvivő. A Barack Obama amerikai elnökkel közösen tervezett látogatás a megbékélés jele, és azt mutatja a jövő nemzedékeinek, hogy nem szabad megismétlődnie a háború borzalmainak és a szenvedésnek – tette hozzá a szóvivő. Abe hétfőn jelentette be, hogy első japán kormányfőként felkeresi a Hawaii szigetén található Pearl Harbort. Hírügynökségek felhívták a figyelmet arra, hogy a japán miniszterelnök látogatása egy amerikai gesztus viszonzásának tekinthető: Obama ugyanis május végén - az amerikai elnökök közül ugyancsak elsőként – felkereste Hirosimát, ahol megemlékezett az amerikai atombomba-támadás áldozatairól, de a történtekért ő sem kért bocsánatot.

Japán 1941. december 7-én Pearl Harbornál a légierő és a haditengerészet összehangolt támadást mért az itt állomásozó csendes-óceáni amerikai flottára, amelynek jelentős része megsemmisült. Közel 2403 amerikai katona vesztette életét és 1178-an sebesültek meg. Ennél több amerikai egy napon csak 2001. szeptember 11-én halt meg a terrortámadásokban, ott 2605-en. A legtöbben, akkor haltak meg, mikor az első támadás során bomba csapódott az Arizona csatahajó elülső fedélzet alatti lőszerraktárba. Az ezt követő robbanás közel ezer embert ölt meg.

A támadás mindössze félórán át tartott, és a legnagyobb pusztítás az első 10 percben történt. Japán hat anyahajót állomásoztatott Hawaiitól északnyugatra. Innen indult 360 japán gép, hogy lembombázza az amerikai flotta csatahajóit és cirkálóit. A támadásban négy csatahajó, három cirkáló, három rombolóhajó és néhány más típusú hajó elsüllyedt. 188 repülőgép megsemmisült, további 159 megrongálódott. A támadást követően december 8-án az Egyesült Államok hadat üzent Japánnak, belépve ezzel a második világháborúba.

A támadás az amerikai csendes-óceáni flottát fél évre megbénította. Ez lehetővé tette, hogy Japán még 1941-ben megtámadja a Fülöp-szigeteket, Hongkongot, és Malajziát.

A csendes-óceáni térségben még az után is tartott a háború, hogy a náci Németország 1945. május 8-i kapitulációjával Európában véget értek a harcok. Az Egyesült Államok 1945. augusztus elején két atombombát dobott le két japán városra, Hirosimára és Nagaszakira. Néhány nappal később Hirohito császár bejelentette, hogy Japán leteszi a fegyvert.