Sokkhatás

„Drága Kolindám, csak várj, hamarosan érkezem hozzád hivatalos látogatásra” – ezekkel a szavakkal köszönt be a Twitter mikroblogon a világnak és különösen Kolinda Grabar-Kitanovic horvát államfőnek Vojiszlav Seselj. Mégpedig röviddel az után, hogy a hágai Nemzetközi Törvényszék (NT), komoly meglepetést és felháborodást kiváltva, első fokon felmentette őt az emberiség elleni és háborús bűncselekmények vádja alól. Ez már csak azért is váratlan volt, mert egy héttel korábban a volt Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűncselekményeket kivizsgáló ENSZ-testület negyvenévi börtönbüntetésre ítélte Radovan Karadzsics volt boszniai szerb államfőt. Az NT kimondta, hogy Karadzsics felelős volt az 1995-ös srebrenicai népirtó akcióért, melynek során a kelet-boszniai várost elfoglaló szerb erők nyolcezer fegyvertelen muszlim fiút és férfit öltek meg.

Karadzsics katonái ugyanis jórészt a Seselj által az 1990-es évek elejétől felkorbácsolt gyűlölethullám hatására változtak gyilkológépekké. Seselj volt az, aki egyszer úgy nyilatkozott, hogy legszívesebben rozsdás kanállal vájná ki a horvátok szemét, máskor azt javasolta, hogy rozsdás cipőkanállal nyiszálják el a horvátok nyakát. „Így legalább nem fogják tudni, hogy az áldozatok a torokátvágás vagy a vérmérgezés miatt haltak-e meg” – viccelődött. Egyszer pedig azt mondta, hogy a vajdasági kisebbségeket ki fogják zavarni Szerbiából, s a magyarok csak egy szendvicset kapnak, mert közel van az anyaországuk.

A magát 2003-ban önként feladó, s 2014-ig az NT fogdájában őrzött Seseljt ártatlannak minősítő döntést értelmező bíró, Jean-Claude Antonetti szerint az ügyészeknek nem sikerült kétséget kizáróan bebizonyítaniuk, hogy a magát csetnikvajdának nevező férfi felelős az ő nevét viselő félkatonai szervezetek által Boszniában és Horvátországban elkövetett bűncselekményekért. A bíró azt is hangsúlyozta, sok bizonyíték utal arra, hogy Seselj több tette nem a terhére rótt bűncselekmények elkövetésére, hanem inkább a szerbek és Jugoszlávia megvédelmezésére irányult. „A következtetések egyike az volt, hogy Seselj tartozhatott ugyan némi erkölcsi felelősséggel a radikális párti önkéntesek tettiért, de ezek a fegyveresek nem voltak a közvetlen alárendeltjei, amikor részt vettek a harci cselekményekben” – magyarázkodott a francia Antonetti.

Az elsőfokú ítélet Horvátországban és Boszniában is megrökönyödést váltott ki: Tihomir Oreskovic horvát kormányfő szégyenletesnek nevezte a döntést, Jasmin Meskovic, a fogolytáborokat megjárt boszniaiakat tömörítő szervezet vezetője pedig hihetetlennek minősítette a bírák álláspontját. „Seselj megszervezte a saját egységeit, ő állt a háborús bűncselekményeket elkövető fegyveresek mobilizálását és háborúba küldését lehetővé tevő logisztika mögött, s most azt mondják, hogy nem bűnös” – jelentette ki Meskovic.

A meglepő felmentés hátterében több tényező állhat. Az egyik az, hogy az 1993-ban létrehozott NT szemmel láthatóan nem tudott mit kezdeni Seseljjel. A radikális pártvezér következetesen nem ismerte el a bírói testület legitimitását, azt hajtogatva, hogy Hága célja a Nyugat és a Vatikán parancsára megbüntetni az ortodox vallású szerbséget. Ezért nem volt hajlandó együttműködni az NT-vel, és nem fogadta el a kirendelt védőket sem. A szerb politikus rendszeresen útszéli stílusban sértegette a bírákat, és valamennyi megszólalásában tagadta, hogy bármiféle bűncselekményt elkövetett volna.

Seselj 2014-ben térhetett haza, hogy a rákbetegségét kezelhessék Szerbiában. Amikor viszont az NT felszólította a visszatérésre Hágába, közölte: esze ágában sincs ezt megtenni. A törvényszék pedig lemondott a követelésről, elfogadta azt a magyarázatot, hogy a gyógykezelése miatt nem utazhat. Az sem kizárt, hogy az NT-nek sokba fog kerülni a felmentés: Seselj három évvel ezelőtt 12 millió eurós kártérítést követelt Hágától a szerinte jogtalan fogva tartás miatt.

Az is megfordulhatott a bírák fejében, hogy valóban túlreprezentáltak voltak a szerbek a vádlottak között – a listára 1994 és 2005 között felvett 161 személy közül 94 volt szerb nemzetiségű. Ráadásul a nem szerb vádlottak egy része megúszta az eljárást: a közép-boszniai kegyetlenkedéssel vádolt, hazájában nemzeti hősként tisztelt Ante Gotovina horvát tábornokot végül felmentették, s nem ítélték el a szerbek ellen harcoló Koszovói Felszabadítási Hadsereg albán nemzetiségű vezetőit sem. Míg a bíróság elé citálták szinte a teljes szerb politikai vezérkart – többek között Szlobodan Milosevics szerb, majd jugoszláv államfőt, illetve a boszniai és a horvátországi szerb állam legtöbb vezető tisztségviselőjét –, nem került a vádlottak közé az 1999-ben meghalt, durván nacionalista elveket valló Franjo Tudjman horvát államfő.

Az ítélet után Seselj folytatja a gyűlöletkeltést: az utóbbi hónapokban is égetett már el EU-s és horvát lobogót, s most közölte, hogy változatlanul nem adja fel a harcot a Bosznia és Horvátország jó részére is kiterjedő Nagy-Szerbia létrehozásáért. Igaz, az általa vezetett Szerb Radikális Párt közben összezsugorodott és szétesett. Seselj több közeli szövetségese, köztük Tomiszlav Nikolics államfő és Alekszandar Vucsics miniszterelnök 2008-ban létrehozta a jóval mérsékeltebb, EU-párti Szerb Haladó Pártot. Seselj pártja az április 24-ei parlamenti választáson legfeljebb azért küzdhet, hogy átlépje a parlamentbe kerüléshez szükséges ötszázalékos küszöböt. Ebből a szempontból a vezér örömébe némi üröm is vegyülhet: ha ugyanis Hága a rács mögé dugta volna őt, a pártja minden bizonnyal több szavazatot kapott volna, hiszen a szerbek egy része a radikálisok támogatásával fejezte volna ki az elmarasztaló ítélet miatti nemtetszését.

NÉMETH ANDRÁS