Európába is begyűrűzött az Amerikából indult bohóchisztéria, aminek a halloween közeledtén kívül kevés racionális magyarázata van. Sokan persze valóban rettegnek a bohócoktól, aminek pszichológiai és kriminalisztikai oka is van.
A McDonald's gyorsétteremlánc az USA-ban visszafogottabban használja a jelképéül szolgáló, bohócruhás Ronald McDonald figuráját. A Target amerikai diszkontáruház-hálózat önként csökkenti bohócálarcai és -ruhái eladását, noha az október 31-ei halloween közeledtével évek óta éppen rájuk a legnagyobb a kereslet. Mindkét döntés – és a vevők érdeklődésének a növekedése is – annak a következménye, hogy a tengerentúlról bohóchisztéria indult el, úton-útfélen látott, riasztó viselkedésű, fehérre festett arcú, piros vagy zöld hajú, rikító ruhákba öltöző emberekről szólnak a hírek. A gyerekeket azonban senki sem csalja édességgel vagy pénzzel az erdőbe, s a pánikot inkább a közösségi média kínálta nyilvánosságot kihasználó tréfacsinálók terjesztik. Ám a hideglelős félelem már átterjedt Ausztráliára és Nagy-Britanniára, Svédországban pedig egy férfi azt állította, hogy bohóc késelte meg.
A jelenséget városi legenda, internetes mém és tömeghisztéria, egy csipetnyi Freddie Krugerrel – a Rémálom az Elm utcában című, 1984-es, Wes Craven rendezte horrorfilm főszereplője – megfűszerezett kombinációjának nevezte Benjamin Radford író, aki éppen az idén jelentette meg Bad Clowns (Rossz bohócok) című könyvét. A legendákban élő rejtélyek, paranormális esetek leleplezésével is foglalkozó szerző azt veszi végig, miként lett a nevettető figurából rettegett, de minimum ambivalens személy, akitől minden nyolcadik amerikai fél, beleértve a többször sminkelt arc mögé bújt Johnny Depp filmsztárt is. A bohócok őse a királyok udvari bolondja, az angol vásári komédiából ismert Punch and Judy kettőse vagy a commedia dell'arte Harlequin/Arlecchino alakja volt. Mindannyian a vidám és a szomorú kettősségét hordozták magukban, amit az 1778–1837 között élt angol Joseph Grimaldi is megjelenített, aki a kultúrtörténészek szerint először festette fehérre bohócként az arcát. Grimaldi magánéleti tragédiáit és „síró bohóc” mivoltát Charles Dickens is megörökítette A Pickwick Klub című első regényében.
A bohóc festett arca és színes hajú figurája a XIX. században került át Nagy-Britanniából az USA-ba, ahol a vándorcirkuszok műsorának elengedhetetlen szereplőjévé vált (a bohóctípusokról lásd Arcmások című írásunkat). A csetlő-botló, vidámságot sugárzó bohóc közkedvelt volt. A pozitív megítélésén nagyot lendített az 1950-es években a tömegszórakoztatást megteremtő televízió képernyőjén feltűnő Bozo figurája, amire alapozva a műsorfolyam egyik szponzora, a McDonald's megteremtette Ronald McDonaldot. A gyerekek barátja, a betegek mosolyra fakasztója arculatot egy sorozatgyilkos torzította ijesztőre. Az 1972 és 1978 között Chicagóban legalább 33 tizenéves fiút, illetve fiatal férfit megerőszakoló és megölő, majd a háza alatt elföldelő John Wayne Gacyről kiderült ugyanis, hogy Pogo néven gyerekek születésnapi bulijain bohócként lépett fel. Gyorsan meg is kapta a Gyilkos Bohóc nevet az egyik legrettegettebb amerikai sorozatgyilkos, akit 1980-ban ítéltek halálra, és 1994-ben végeztek ki.
A ma már a pszichológiában külön diagnózisként kezelt bohóciszony (coulrofóbia) megalapozásához hozzájárult Stephen King amerikai horroríró is, akinek Az (It) című regénye 1986-ban jelent meg, benne a Krajcáros (Pennywise) nevű bohóc alakjában feltűnő, a félelmeiket az áldozatai ellen fordító teremtménnyel. A regényből 1990-ben Tim Curry főszereplésével tévéfilm készült, és jövőre mutatják be az új moziváltozatot, amiben Bill Skarsgard alakítja Krajcárost. A forgalmazó New Line Cinema tagadja, hogy a film vírusmarketingje állna a mostani bohóchisztéria mögött. Vígjátékban is feltűnt már bohóc, az 1985-ös Montreali bankrablás című filmben a francia Jean-Paul Belmondo ilyen álcában foszt ki egy bankot, de az olasz Federico Fellini is forgatott 1970-ben egy keserédes filmet a bohócokról.
Az operairodalom sem mentes a gyilkos bohóctól. Az alakja megjelent az olasz Ruggero Leoncavallo Bajazzók című, 1892-es művében, amelynek végén a Pagliacciót játszó vándorkomédiás, Canio a szerepe szerint bohócruhában végez hűtlen feleségével és annak szeretőjével. A coulrofóbia kialakulásában segíthetett a Batman-univerzum képregényeiben feltűnt Joker, akit előbb Jack Nicholson, majd Heath Ledger vitt mozivászonra fehérre festett arccal, hideglelősen. Az USA Colorado államában lévő Aurora város mozijában A sötét lovag: Felemelkedés című Batman-film éjféli vetítésén James Eagen Holmes 2012-ben 12 emberrel végzett bohóc Jokernek maszkírozva, amiért tavaly 12 életfogytiglani börtönre, valamint további 3318 évre ítélték.
A mostani pánik részben a Gacy és a kulturális előzmények elültette félelemre épül, ám valójában fantombohócokról van szó. A kifejezést a mitológiában, rejtélyekben vagy szóbeszédben leírt élőlényekkel foglalkozó Loren Coleman kriptozoológus alkotta meg, miután 1981-ben előbb Bostonban, majd több más államban is fenyegető bohócokról érkeztek jelentések, amire reagálva még a rendőrség is figyelmeztetést adott ki. Kiderült azonban, hogy a főleg gyerekek által bepanaszolt, ijesztő, festett arcú embereket rajtuk kívül senki sem látta, és végül lefújták a riadót. Azóta többször történt hasonló állítólagos észlelés – 2013-ban Nagy-Britanniában, egy évre rá Franciaországban is –, ám a mostanihoz hasonló hisztériára nem volt példa. Pedig ezúttal is fantomokkal hadakoznak: azok a gyerekek éppúgy, akik augusztusban a dél-karolinai Greenville-ben először „láttak” ijesztő bohócokat, mint azok, akik azóta az USA három tucat másik államában vagy éppen Nagy-Britanniában számoltak be hasonlóról.
A bohóchisztéria október elején Josh Earnest elnöki szóvivő sajtóértekezletén is megjelent kérdés formájában, amire az a válasz érkezett: nem tudni, hogy Barack Obamát tájékoztatták-e a helyzetről, de azt a rendőrök komolyan veszik. Igyekezett a kedélyeket lecsillapítani Krajcáros megalkotója, Stephen King is, aki a Twitteren azt üzente, hogy a bohócok többsége jó, felvidítja a gyerekeket, és nevetésre készteti az embereket. A fantomészlelésekből kialakult pánik igazi vesztesei a hivatásos bohócok, akik fellépéseit a zsúrokon sorra mondják le az ijedt szülők. Az amerikai profikat tömörítő Bohóc-világszövetség már két éve is arra panaszkodott, hogy tagjainak száma az egy évtizeddel korábbi 3500-ról 2500-ra csökkent, s egyre kevesebben engedhetik meg maguknak az ezerdolláros ruhát, valamint a 900 dolláros óriási cipőt.
Azokat, akik csak a Stranger Thingsből ismerik, összezavarná, hogy miket művelt a karrierje kezdetén Paul Reiser. Korábbi rajongóit például azzal lepte meg, hogy feltűnt az Aliens gonoszaként. A veterán komikussal pályafutása cikkcakkjairól, Jerry Seinfeldről, Lisa Kudrow-ról és Eddie Murphyről is beszélgettünk. És arról is, miért tartotta hülyeségnek a Jóbarátokat.
A Tisza Párt elnöke legújabb bejegyzésében kifejezetten a fideszeseket szólította meg.
Ez az a fegyver, amely alkalmas lehet Irán nukleáris létesítményeinek megtámadására.
