Több százezer ember tüntet napok óta Románia-szerte. A rendszerváltás óta nem látott tömegeket a korrupciópártiak támadása vitte utcára.
„Megpuccsolták” a büntető törvénykönyvet Romániában – ez a széles körben elterjedt meggyőződés azzal kapcsolatban, hogy a (néhány hete, hosszas taktikázás után hivatalba lépett) Grindeanu-kormány sürgősségi kormányrendelettel január végén sebtében módosította a büntető törvénykönyvet és a bűnügyi perrendtartást. A sürgősségi eljárás meglepte az ellenzéket (és az ellenzékkel nyíltan együttműködő államelnököt, Klaus Iohannist), sokkolta az országot.
Úgy született döntés, hogy még csak nem is volt napirenden a btk. módosítása a január 31-i kormányülésen. A módosítások korábbi verzióját pedig a legfelsőbb bírói tanács néhány nappal korábban negatívan véleményezte. Az új verzió elbírálását nem várta meg a kabinet, e nélkül született döntés.
A módosítások értelmében nem indítható büntetőjogi eljárás a továbbiakban hivatali visszaélések esetén, kivéve, ha az okozott kár eléri a 200 000 lejt (14 millió forintot). Az összeghatár megállapítására nincs semmilyen hivatalos magyarázat egyelőre, ellenzékiek azt állítják, azért pont ennyi, mert a kormánypárt elnöke, Liviu Dragnea ellen folyó ügyben felbukkanó kár nem éri el ezt a küszöböt.
Hivatali mulasztás, illetve hűtlen kezelés esetén változik a felelősségre vonhatók köre (a házastárs másodfokú rokonsága is mentességet élvez például). Módosulnak a büntetési tételek (a kiróható maximális hét év szabadságvesztés három évre csökken), nyomozás pedig csak a bűncselekmény elkövetése utáni öt évben indítható (az eddigi nyolc helyett). Ennek azért van jelentősége, mert a tapasztalatok szerint sajátos ciklusa volt az ilyen jellegű eljárásoknak: az ügyek többsége 6-7 év múlva került felszínre. Jellemzően akkor, amikor egy-egy önkormányzati-kormányzati ciklus véget ért, a hivatali adminisztráció átvétele, az átvilágítás pedig lehetővé tette azt, hogy a visszaélések azonosíthatóak legyenek.
Egyelőre sem az RMDSZ, sem a többi kisebbségi érdekvédelmi szerv nem tette szóvá, de súlyos következményekkel járhat, hogy rendkívüli mértékben csökken a nemi, faji, etnikai diszkriminációs visszaélések büntetési tétele a módosított btk.-ban. Eddig akár hét év börtönbüntetést is kaphatott az, aki ilyen bűncselekményt követ el, a módosítás után a legsúlyosabb esetben egy év szabadságvesztés jár a tetteseknek, egyébként szabálysértési bírsággal megúszható.
Ezek nagy vonalakban a romániai btk. módosításának a következményei. Laura Codruta Kövesi, a korrupcióellenes ügyészség (DNA) vezetője úgy reagált minderre: egymilliárd eurónyi kárt okoztak azok az ügyek, amelyekben hűtlen kezelés gyanújával folyik nyomozás, a módosított btk. pedig ellehetetleníti a kár behajtását.
Tény, hogy a romániai btk. több pontját alkotmányellenesnek minősítette az Alkotmánybíróság, és módosításra mindenképpen szükség volt. Az is tény, hogy több jogi kategória is értelmezési problémákat vetett fel. A hűtlen kezelést annyira tágan határozta meg a jogi keret, hogy nagyon könnyen lehetett ezen a címen eljárást indítani. Indult is számos ügyben nyomozás, amit aztán politikai alapúnak, koncepciósnak minősítettek az ellenzők, kritikusok, jogvédők. A magyar politikusokat érintő botrányok közül nagyon sok vet fel hasonló dilemmákat. Ilyen a sepsiszentgyörgyi Mikó kollégium ügyében eljáró egykori államtitkár, Markó Attila ügye, vagy a marosvásárhelyi katolikus gimnáziumot vezető Tamási Zsolt esete. Bár a közvélemény „korrupciós” dossziékként ismeri ezeket, veszteni a romániai magyar közoktatás vesztett rajta.
Mindezzel együtt az, ahogy az új román kormány eljárt, a jelek szerint nem erősíti az alkotmányosságot, nem segíti a jogértelmezést, nem rendezi a törvényhozás, az igazságszolgáltatás és a büntetés-végrehajtás közötti ellentmondásos, konfliktusos, feszültség teli viszonyt – hanem súlyosbítja azt.
Jellemző, hogy a romániai börtönállapotok miatt több kifogás is megfogalmazódott nemzetközi fórumokon. A kormány szerint súlyos, nyolcvanmillió eurós bírságot kockáztat az ország, ha nem változtat a jelenlegi körülményeken, nem csökkenti a zsúfoltságot, és javítja az ellátást. Bár a Velencei Bizottság, az Európa Tanács és az Emberi Jogok Európai Bíróságának vezetőivel Strasbourgban tárgyaló államelnök, Klaus Iohannis a bírság lehetőségét cáfolja, az egyértelmű, hogy a büntetés-végrehajtás jelenlegi rendszerén változtatni kell. Az utóbbi hónapokban egymást követték a tiltakozások a börtönökben, hónapról hónapra fokozódik a feszültség.
Lesújtó állapotokról számoltak be a korrupciós ügyek miatt börtönre ítélt politikusok is. Mindezt pedig az új román kormány úgy kívánja most orvosolni, hogy 19 ezer főre tervezett büntetés-végrehajtási intézményekben fogva tartott 27 ezer elítélt közül 2300-2500 embernek kegyelmet gyakorol, és szabadon engedi őket. Az eljárást a szakmai szervezetek több szempontból is kifogásolták, az ellenzék pedig egyenesen azzal vádolta a Grindeanu-kabinetet, a szociáldemokrata kormányt, hogy saját embereit akarja ilyen ürüggyel kicsempészni a börtönökből.
Ilyen viták előzték meg az utóbbi hetek tüntetéseit Romániában. Sokáig úgy tűnt, hogy amit látunk, az nem más, mint a választások utáni feszültségek levezetése. A magát túlnyerő szociáldemokrata párt most igyekszik bebiztosítani állásait, és mivel nagyon sok korrupciós ügy épp ennek a pártnak a tagjai ellen indult, így most a törvényhozás révén veszi elejét a további, hasonló eljárásoknak. Az ellenzék pedig még mindig nem ocsúdott fel a választási vereségből, és fogást keres a kormánypárti többségen. Ezért ment ki a tüntetők közé Klaus Iohannis államelnök is – az ellenzéki Nemzeti Liberális Párt egykori elnöke. Napokig állóháború zajlott: a szociáldemokraták a Magyarországon is ismert érvekkel „sorosoztak”, és külföldi ügynököztek. Azt állították, hogy az utcán bértüntetők törnek az ország stabilitására. Az ellenzék pedig azzal mozgósított, hogy órák alatt elveszhet az elmúlt másfél évtized korrupcióellenes intézkedéseinek minden eredménye.
A január 31-i gyorsított törvénymódosítás azonban gátszakadással járt: amint napvilágot látott a btk.-ra vonatkozó döntés, emberek ezrei lepték el Bukarestet és a romániai nagyvárosokat. A tüntetők szinte haza sem mentek, így duzzadt a tömeg február elsején rekordméretűvé Bukarestben, Kolozsváron, Temesváron. Demonstrációk voltak a kisebb városokban, településeken (még a nehezen mozduló, magyarok lakta Székelyföldön is). Órákkal a rendezvények előtt elterjedt: összecsapásokra lehet számítani, egyrészt azért, mert a kabinet gátat akar vetni a tiltakozásoknak, másrészt azért, mert a kormány támogatói is utcára vonulnak. A btk. módosításával (a korrupcióellenes intézkedések visszaszorításával) párhuzamosan nőnek a nyugdíjak, a közalkalmazotti fizetések, a tanulmányi ösztöndíjak, adócsökkentés (illetve adóeltörlés) zajlik. Jóléti intézkedések sorát hozta meg a kormány. Ez nagyon sokakat érint pozitívan: velük kell szembenéznie azoknak, akik a Grindeanu kabinet lemondását, illetve alig két hónappal a választások után új választások kiírását követelik.
Egyelőre nincs jele annak, hogy ilyen jellegű nyílt konfliktusra kerülne sor, bár a legutóbbi estén már megjelentek a fociultrák az utcákon, és valóban történt rendzavarás, petárdázás. Úgy tűnik, ostor és kockacukor van a kormány kezében, a szabadságjogok korlátozása, a transzparencia felmondása, illetve a jóléti intézkedések között kell választania Romániának. A feszültség óráról órára nő, elfogadható ajánlat pedig egyelőre nem mutatkozik.
Az elektromos járművek terjedésével az akkumulátorgyárak már bevették Európát, de sürgősen gondoskodni kell az akkuhulladék feldolgozásáról is. A becslések nagyon rövid időn belül mennyiségi ugrást jósolnak.
Felföldi József szerint a végjátékban a NER levetett minden álcát, és már simán csak lop.
