Az eddigi legnagyobb, korrupció miatti büntetést szabták ki Latin-Amerika vezető építőipari cégére, amely kontinensnyi méretű kenőpénzhálózatot épített ki.
Ecuadorban, Panamában és Peruban kiszorulhat a közbeszerzési eljárásokból Latin-Amerika legnagyobb építőipari vállalkozása, a brazil Odebrecht, amely a térség számos országában büntetésnek néz elébe. A New York-i szövetségi államügyészséggel a minap kötött alkut kísérő dokumentumokból ugyanis kiderült: 2001 óta Brazíliában, valamint 11 más országban összesen csaknem 800 millió dollár kenőpénzt fizetett ki a cég, hogy zsíros hasznot hozó szerződésekhez jusson. Most viszont a hatóságok célkeresztjébe került. Miközben a korrupciós botrány kirobbanásának évében, 2014-ben még 45,8 milliárd dollár volt a bevétele, 2015-ben már csak 39,1 milliárd, tavaly pedig tovább csökkent. A néhány éve még 200 ezernél is több embert foglalkoztató konglomerátum alkalmazottainak száma 128 ezerre fogyatkozott.
A New York-i megállapodásban az Odebrechtre a vállalattörténet legnagyobb korrupciós büntetését mérték. A kötelezettség elvileg 4,5 milliárd dollár, de a brazil cég azt állítja, csak 2,6 milliárdot tud 23 év alatt kifizetni úgy, hogy működőképes maradjon. A pontos összegről április 17-én dönt egy amerikai bíróság. A külföldi korrupció elleni amerikai törvény (FCPA) hatálya alatt – ami azért vonatkozott a brazil vállalatra, mert az USA-ban is tevékenykedett, illetve mozgatott kenőpénzt – nem ez a legnagyobb bírság, mert Washington a végösszegnek csak a 10 százalékát kapja. (Brazília 80 százalékkal részesedik az összegből, 10 százalék pedig a pénzforgásba ugyancsak bevont Svájcnak jár.) Az FCPA-rekordot a 2008-ban 800 millió dollárra büntetett német Siemens tartja, amelyre Németországban ugyanennyit szabtak ki. Ez az 1,6 milliárd dollár az eddigi világcsúcs, amit most az Odebrecht megdönt. Ráadásul a New York-i megállapodás alapján további 957 millió dollárt köteles fizetni a brazil cég petrolkémiai leányvállalata, a Braskem, amely szintén a korrupciós hálózat része volt.
Az Odebrecht megbüntetéséig vezető vizsgálat a brazil állami olajmonopólium, a Petrobras 2014-ben kirobbant korrupciós botrányával indult. A legnagyobb latin-amerikai gazdaság építőipari cégei kartellbe tömörülve indultak a Petrobras tenderein, ahol egymást menetrend szerint váltva, túlárazott ajánlatokkal nyertek. A rendszer zavartalan működtetése érdekében politikusokat kentek meg, nemcsak a 2003 óta az elnököt adó Munkáspártban, hanem az ellenzék köreiben is. Brazília történetének legnagyobb korrupciós botrányában eddig több mint kétszáz politikus ellen emeltek vádat, s az Odebrecht 77 menedzsere kötött vádalkut. A cégcsoportot az alapító unokájaként 2008 óta irányító, 48 éves Marcelo Odebrechtet 2015 júniusában vették őrizetbe, és tavaly márciusban 19 évi börtönre ítélték. A munkamániás Odebrecht is együttműködik a hatóságokkal, ez része volt a New York-i megállapodásnak, amiért állítólag büntetése mérséklésére számíthat.
A Brazíliában tökéletesre csiszolt korrupciós módszereket az Odebrecht a vizsgálat szerint az ezredfordulótól kezdte Latin-Amerika más országaiba és Afrikába „exportálni”. Egyformán fizetett kenőpénzt megrendelésekért a piacbarát Mexikóban és a bolívari szocializmust építő Venezuelában vagy éppen a több évtizede José Eduardo dos Santos irányítása alatt álló Angolában. Latin-amerikai nyomulását segítette, hogy a 2003-ban hivatalba lépett munkáspárti Luis Ináció Lula da Silva elnök – aki ellen szintén vádat emeltek korrupció és pénzmosás miatt – a cégcsoport vezetőit szinte minden diplomáciai útjára magával vitte. Külföldön a legtöbb csúszópénzt a Lula barátja és ideológiai szövetségese, Hugo Chávez által irányított Venezuelában fizette ki az Odebrecht, ahol több tucat megrendelést kapott. Az sem számított, ha nem fejezett be egy beruházást: a 8 milliárd dolláros költségű Tocoma vízerőmű ötéves késésben van, egy félkész szójafeldolgozó üzem nyersanyaghiány miatt már aligha készül el, és évek óta csak a betonpillérei éktelenkednek az Orinoco folyó fölé tervezett, 13 kilométeres hídnak. Feltűnően sikeresen szerepelt az Odebrecht más baloldali vezetésű latin-amerikai államok közbeszerzésein is. Peruban pedig Lima tengerpartján, Alan García elnök második mandátumának lejártára időzítve, hálából megépítette a Rio de Janeiro jelképének számító Megváltó Krisztus-szobor 35 méteres mását.
A korrupció olyannyira a működés részévé vált, hogy strukturált tevékenységek részlege néven a cég külön igazgatóságot hozott létre a kenőpénzek adminisztrálására, amelyet csak a botrány nyomán oszlattak fel. Fennmaradtak viszont az elszámolások, amelyek kódnevekkel jelölték a pénz címzettjeit, s ha a precíz Marcelo Odebrecht együttműködik, akkor a mögöttük álló nevek is napvilágra kerülhetnek. Az Odebrecht klasszikus módon utaztatta a kenőpénzt erre a célra alapított fedőcégeken keresztül, de ha kellett, megbízottjai táskában vitték a bankjegyeket a megjelölt helyre. A cég még egy kis bankot is vett Antiguán, hogy az átutalásokat könnyebben tudja intézni. A vizsgálat szerint a politikai kapcsolatoknak és a kontinentális korrupciós hálózatnak is köszönhető, hogy az Odebrecht – amely Miamiban a repülőtér egyik terminálját, Kubában kikötőt, Peruban és Angolában vízerőművet, Mexikóban földgázvezetéket és olajfinomítót épített – bevétele a Lula elnökségének kezdetét követő évtizedben 5,5 milliárd dollárról a nyolcszorosára ugrott.
Az Odebrecht sokak szerint legalább annyira kirakatcége volt Brazíliának, mint Indiának a Tata vagy Dél-Koreának a Samsung. A nevét viselő vállalkozást 1944-ben alapította Marcelo nagyapja, Norberto Odebrecht a Brazília északkeleti részén található Salvadorban. Az Odebrechtek német származásúak, az akkor 21 éves Emil 1856-ban vándorolt be Brazíliába, ahol mérnöki és térképészi tudását hasznosította. Az 1920-ban született Norberto a protestáns munkaerkölcsöt vallotta, és nemcsak a polgári kormányokkal volt jóban, hanem az 1964-ben hatalomra került katonai juntával is. Amikor az utóbbi meghirdette Brazília iparosítását, az Odebrecht az ország egyik legfontosabb építőmesterévé vált. Rio de Janeiróban például ők húzták fel a Petrobras központját, ők építették a nagyváros nemzetközi repülőterét és az első brazil atomerőművet is.
A cégalapító Norberto 1991-ben adta át az irányítást elsőszülött fiának, Emíliónak, de szinte 2014-ben bekövetkezett haláláig aktív maradt. Marcelo alma matere, a lausanne-i IMD üzleti iskola 2010-ben a világ legjobb, családi kézben lévő vállalatának minősítette az Odebrechtet, amely a 2014-es brazíliai világbajnokság és a két évvel későbbi riói olimpia előtt is komoly megrendelésekhez jutott. Az előbbire négy stadiont építhetett, az utóbbira pedig a kikötőt hozta rendbe, a metróvonalat készítette el, s értékét tekintve az összes szerződés felét mondhatta a magáénak.
„A bukásoktól, brutális sérülésektől való félelem folyamatosan bennem van” – meséli Valter Attila országútikerékpár-versenyző a Penge podcast legújabb adásában, ahol arról is beszélget Szilágyi Áronnal és Kenyeres Andrással, hogy milyen gondolatok futnak át az agyán egy esés után, mekkora nyomást jelentett számára a 2021-es berobbanása, és milyen hatással vannak rá a kommentek.
Novák Előd szerint a Fidesz hülyét csinál magából.
Hosszú hallgatás után jelentkezett a kormányközeli közvélemény-kutató.
A műsorvezető kiáll a szombati felvonulók mellett és drukkol, hogy békés legyen a rendezvény.
Nehéz-Posony Kata, a HVG ügyvédje minden kérdésre válaszol.
A jelentős indulótőkével is megtámogatott alapítvány már dátumot sem mond, mikorra várható a régóta ígért beruházás.
