A választási bizottság közlése szerint 19 óráig a voksolásra jogosultak 41,79 százaléka adta le voksát a koszovói parlamenti voksolásokon, ami a három évvel ezelőttinél némileg alacsonyabb részvételre utal.

Ramush Haradinaj - aki 2004-2005-ben rövid ideig már vezette a koszovói kormányt - a Koszovói Demokrata Párt (PDK), a Szövetség Koszovó Jövőjéért (AAK) és a Koszovói Kezdeményezés (Nisma) nevű pártok koalíciójának miniszterelnök-jelöltje a Klan Kosova televízió exit polljára alapozza győzelmét. Úgy fogalmazott: koalíciója meggyőző fölénnyel nyerte meg a voksolást. A Klan Kosova felmérése szerint a voksok 40,5 százalékát szerezhette meg az úgynevezett háborús vagy lázadó koalíció. Ezt a nevet onnan kapta a csoportosulás, hogy mindhárom párt vezetősége az egykori Koszovói Felszabadítási Hadsereg (UCK) tagja volt, és részt vett az 1998-1999-es koszovói konfliktusban.

Az úgynevezett "békekoalíció" - amelyet az Isa Mustafa eddig miniszterelnök vezette Koszovói Demokrata Szövetség (LDK) és két koalíciós partnere, a Szövetség az Új Koszovóért (AKR), valamint az Alternatív Párt alkot - a Klan Kosova szerint csak a harmadik helyen végzett a voksok valamivel több mint 27 százalékának megszerzésével, míg a második, mintegy 30 százalékos támogatottsággal az ultranacionalista Önrendelkezés (Vetevendosje) lett. Isa Mustafa kijelentette: nem ismeri el az exit poll-eredményeket, és híveit is türelemre intette a választási bizottság hivatalos adatainak közléséig.

Ramush Haradinaj kormányfővé választása miatt ismét feszültté válhat a viszony Koszovó és Szerbia között, holott az Európai Unió a két ország kapcsolatának rendezését tartja az európai integráció alapkövének. Haradinaj 2005-ben azért mondott le a kormányfői tisztségről, mert a hágai Nemzetközi Törvényszéken folyt ellene vizsgálat, a testület azonban két ízben is felmentette a terhére rótt vádak alól. Szerbia azonban továbbra is háborús bűnösnek tekinti a koszovói konfliktus idején feltételezetten elkövetett bűncselekmények miatt.