Létkérdéssé vált a földgázvagyonára támaszkodva önálló külpolitikát építő Katar számára a kapcsolat Iránnal. Szaúd-Arábia vezetésével több arab ország is blokád alá vette, ennek kikerülésére jól jön Irán, amellyel a Perzsa-öbölben a világ legnagyobb földgázlelőhelyén is osztoznak. Rijád viszont nemcsak a katari uralkodócsalád száműzetésben élő ágával vette fel a kapcsolatot, hanem egyre jobb viszonyt ápol Irán másik ellenlábasával, Irakkal is. Ahol a konzervatív szunnita királyság – a térség paradoxonjainak egyikeként – egy turbánus síita hitszónokban talált szövetségesre.
A még nehezen megjósolható változások másik szála, hogy Szaúd-Arábia, valamint az USA a jelek szerint feladta azt a törekvését, hogy rendszerváltást kényszerítsen ki Szíriában, ahol a véres polgárháborúban megszilárdult Basar Asszad rendszere – további részletek a friss HVG hetilapban.
hvg
