Minden egyes gyilkosságért jár a büntetés – mondta Herbert Diemer szövetségi ügyész záróbeszédében. Azt kérte, hogy a bíróság állapítsa meg a "bűn rendkívüli súlyát", ami lehetetlenné tenné, hogy 15 év után Zschäpe kérvényezze az életfogytig tartó szabadságvesztés felfüggesztését. (A német jog nem ismer tényleges életfogytigot, a rendkívüli minősítés azonban nehezebbé teszi a korai szabadulást).

Jéghideg, számító embernek írta le Zschäpet az ügyész, akinek tetteiért teljes körűen felelnie kell. Az emberi élet számára közönyös volt, ha a saját anyagi vagy ideológiai érdekei úgy kívánták.

Zschäpe az NSU néven gyilkoló terrortrió egyetlen élő tagja. Uwe Mundlos és Uwe Böhnhardt egy meghiúsult bankrablás után 2011-ben a rendőrségtől körülvéve öngyilkosságot követett el. A nő ezek után felgyújtotta a trió lakhelyét, hogy a bizonyítékokat elpusztítsa, csak ekkor derült ki a hatóságok számára, hogy a korábban "döner-gyilkosságokként" elhíresült, vendégmunkások ellen elkövetett gyilkosságsorozat nem bűnszervezetek harcára, hanem neonáci támadásokra vezethető vissza.

Zschäpe egyébként nem volt jelen a gyilkosságoknál, állítása szerint azokról csak utólag értesült. Az ügyész viszont teljes körűen felelősnek tartja. A lakásuk felgyújtásáért Zschäpet emberölés kísérletével is megvádolták, ez az egyetlen pont, amelyben egyedüli felelős.

A terrortrió egyetlen élő tagja és négy segítője elleni per évek óta zajlik Münchenben. A demokratikus Németország történetében páratlan neonáci terrort a magyar romagyilkosságokhoz lehetne hasonlítani. Az igazságszolgáltatás erőfeszítését az esetek feltárására már nem lehet egymáshoz hasonlítani.

Hónapok múlva lehet elsőfokú ítélet – hat évvel a terrortrió lelepleződése után.