Pofonegyszerű a magyarázata annak, ami Prágában történik, és Bohuslav Sobotka kormányfő lemondási csiki-csukijával jellemezhető. A cseh miniszterelnök és szociáldemokrata pártja a közvélemény-kutatások szerint nagyon kikap majd az októberre meghirdetett parlamenti választásokon. A győztes a felmérések szerint a koalíció második tagja, az Andrej Babis milliárdos által gründolt Elégedetlen Polgárok Akciója (ANO) elnevezésű párt lesz. A 2013-as választásokon a szocdemek még 20,45 százalékot szereztek, és megelőzték a 18,65 százalékig jutott ANO-t. Ezért is lett Sobotka a miniszterelnök, Babis pedig a helyettese és egyben pénzügyminiszter. Jelenleg azonban a felmérések 21–25 százalékot adnak Babis pártjának a szocdemek 13–16 százalékával szemben.

Szatirikus plakátok Andrej Babisról. Arcátvonulás
AFP / Michal Cizek
Ez vitte rá a kétségbeesett és saját karrierje megmentéséért küzdő Sobotkát arra, hogy ne nézze tovább tétlenül Babis egyre szaporodó botrányait. Jó okot erre nem volt nehéz találni. Az idei év elején kiderült például, hogy Babis vagyona nagyobb lehet annál, mint amit a bevallásában feltüntetett, s gyanús praktikákkal kerülte el a becsületes adófizetést. A milliárdos 2013-tól magánszemélyként 1,5 milliárd korona (17 milliárd forint) értékben vásárolt kötvényt saját holdingjától, az Agroferttől, és a kamat után nem fizetett adót. Azzal védekezik, hogy ez akkoriban nem ütközött törvénybe, és más vállalkozók is hasonló módon „optimalizálták” az adójukat. Nem adott azonban választ arra a kérdésre, honnan szerezte a kötvényvásárlásra szánt 1,5 milliárd koronát, a bevallott bevételeiből ugyanis nem lehetett ennyi pénze. Babis pénzügyminiszterként amúgy szigorú adófizetést követel mindenkitől, bevezette az online kasszát, és az alá tartozó adóhivatal több botrányt kavart egyszerű állampolgárok megalapozatlannak bizonyult vegzálásával.
Ha az őszi parlamenti választások után valóban Babis lesz a miniszterelnök, olyan ember veszi át a hatalmat Prágában, akinek a múltjában rengeteg a sötét folt, és akinek nehezen megy az igazmondás. A milliárdos szlovák származású, mindmáig fura cseh–szlovák keverék nyelven beszél. Bár azt állítja, hogy a családját üldözte a kommunista rendszer, a szülei valójában aktív párttagok voltak, és a fiukkal együtt kiváltságos életet éltek – írja Tomás Pergler cseh újságíró a Babis: Egy oligarcha története című könyvében. Babis az apja nyomdokain haladva a külkereskedelemben kapott állást, ami komoly bizalmat feltételezett a magyarnál sokkal ortodoxabb csehszlovák kommunista vezetés részéről. Ráadásul ifjúkorában a kommunista titkosrendőrség ügynökeként tevékenykedett, amit egyértelmű dokumentumok bizonyítanak. A szlovák bíróságok azonban neki adtak igazat, amikor beperelte az ügynökmúltját nyilvánosságra hozó pozsonyi Nemzeti Emlékezet Intézetét. A bírók inkább hittek az egykori tartótiszteknek, akik azt állították, hogy nem emlékeznek Babisra, s különben is az állítólagos iratok és szakértői állítások mind kitalációk. A volt kommunista titkosszolgálatok emberei amúgy ma is fontos szerepet játszanak az oligarcha vállalataiban és pártjában.
Bár Babis azt állítja magáról, hogy csak képességei és kemény munkája révén szerezte a vagyonát, vállalkozói karrierjét az egyik szlovák külkereskedelmi cég valószínűleg nem egészen törvényes privatizációjával indította. Politikai sikerét is arra az állításra alapozta, hogy másokkal ellentétben ő tisztességes vállalkozó, és nem a politikai kapcsolatai révén gazdagodott meg. A valóság az, hogy mindig jó viszonyt ápolt politikusokkal, ügyesen lobbizott, és ennek révén mélyen áron alul vett állami vagyonrészeket fontos vállalatokban. 2013-ban Babis az addigi médiaérdekeltségei mellé megvásárolta a Mafra kiadót. Ezzel megszerezte a két legfontosabb cseh napilapot, az MF Dnest és a Lidové novinyt.
„Négy gyermekem és két unokám egészségére mondom, hogy semmi esetben sem fogok beleszólni a Mafrában dolgozó szerkesztők munkájába” – esküdözött Babis az üzlet megkötése után. A két lap hangvétele azonban gyorsan átalakult. Babis zűrös ügyeit elhallgatták, a politikai ellenfeleit viszont állandóan támadták. Feltűnően megváltozott az is, ahogy a lapok Vlagyimir Putyin rendszeréről vagy Orbán Viktor kormányáról tudósítottak: az addigi rendszeres kritika helyett megjelent a pozitív hangvétel és a megértés. Ez azzal is összefügg, hogy a korábban értelmiségi lapnak számító Lidové noviny élére Babis régi munkatársa, a szlovákiai magyar származású, és Orbánt évek óta csodáló Lékó István került. Néhány napja nyilvánosságra került két felvétel, amelyeken Babis szerepel az MF Dnes egyik, azóta kirúgott munkatársával. A felvételeken a pénzügyminiszter vulgáris szavakkal illeti koalíciós partnereit, politikai ellenfeleit és a kritikus újságírókat, majd arról beszél, kiről mikor milyen szennyes dolgot kell előhúzni.

Bohuslav Sobotka. Küzd a karrierje megmentéséért
AFP / Thierry Charlier
Orbánnak könnyű |
„Itt nem olyan jó a helyzet, mint Magyarországon, ahol övék az egész kormány és szabadon dönthetnek, itt állandóan vitáznak, bizottságok üléseznek, semmi értelme” – sopánkodik Andrej Babis cseh pénzügyminiszter egy fogadáson Pető Tibor prágai magyar nagykövetnek. „De a legfontosabb a miniszterelnök, ő dönt mindenről” – veti fel nevetgélve Pető, amikor Babis azzal folytatja, hogy milyen jó a kapcsolata magyar kollégájával, Varga Mihállyal. „Itt megköveznének, ha találkoznék a miniszterelnökükkel, s azt mondanák: találkozott Orbánnal, ugyanolyan, mint ő, veszélyben a demokrácia, ezek a mi buta újságíróink, szörnyű” – panaszkodik erre Babis. A nagykövet megértően bólogat, majd felveti, hogy talán lehet találni valami módot a találkozásra. Az emlékezetes jelenet a Matrix AB című 2015-ös alkotásban látható, amelyben Vít Klusák ismert cseh dokumentumfilmes igyekszik bemutatni a cseh politikai és gazdasági élet meghatározó alakjává vált oligarchát. Babisról nemcsak az eszmecsere árul el sokat, hanem a hely is, ahol felvették. A második leggazdagabb cseh vállalkozó meghívta az országba akkreditált nagyköveteket a Prágához közeli, Gólyafészek nevű birtokára, ahol eldicsekedett a szállodájával, az éttermével, a konferenciatermével, a lovardájával, a kisállatkertjével és a halastavával. A Gólyafészek ügyét ma az EU csalásellenes hivatala, az OLAF vizsgálja, mert a birtokra 2008-ban 1,9 millió eurónyi uniós támogatást fordítottak. Csakhogy ezt a pénzt kis- és közepes vállalkozásoknak szánták, a Gólyafészek pedig az Agrofert nevű óriásholding, Babis gazdasági birodalmának zászlóshajója alá tartozott, így nem kaphatott volna belőle. A milliárdos, aki akkor még nem volt politikus, a problémát formálisan úgy oldotta meg, hogy a tulajdonjogot átmenetileg átíratta egy másik cégre, amely mögött anonim részvényesek álltak. Majd miután lejárt az EU-támogatás futamideje, a birtok visszakerült az Agrofert tulajdonába. Babis közben több alkalommal elmondta, hogy valójában mindig is ő volt a Gólyafészek tulajdonosa. |
Sobotka a kötvények esetét használta fel arra, hogy szakítson Babissal, a felvételek pedig megerősítették az elszántságát. Ez érthető, ám nehéz megindokolnia, miért várt ezzel ilyen sokáig. Babis vállalkozói és miniszteri tevékenysége már a 2013-as kormányalakítás idején felvetette az összeférhetetlenség gyanúját, és azóta rengeteg eset bizonyítja, hogy az nem volt alaptalan. Babis vagyonát a Forbes amerikai gazdasági magazin cseh kiadása tavaly 70 milliárd cseh koronára becsülte, ami 6 milliárdos növekedés az előző évhez képest.
A pénzügyminiszter emberei az államigazgatásban gyakran döntenek úgy, hogy ebből a főnöküknek gazdasági haszna származzon, ami nem csoda, hiszen sokan az oligarcha cégeiből ültek át a hivatali székekbe. Egészen a közelmúltig azonban Sobotkát csak a kormánya stabilitása érdekelte. Néha összezörrent ugyan koalíciós partnerével, de lényegében tétlenül nézte, ahogy fokozatosan növekszik annak vagyona és hatalma. Az első változás tavaly történt, amikor a parlament elfogadta a nem hivatalosan lex Babisnak nevezett törvényt. Ez arra kényszeríti a pénzügyminiszterhez hasonló vállalkozókat, hogy politikai karrierjük idejére mondjanak le tulajdonosi jogaik gyakorlásáról. Bár Babis formálisan eleget tett a törvénynek, kevesen kételkednek abban, hogy továbbra is ő irányítja a cégeit.
Sobotka azonban nagyon elszúrta a leszámolást vetélytársával. Azzal az indoklással, hogy ha csak őt hívná vissza a posztjáról, alkalmat adna neki arra, hogy vértanúnak tüntesse fel magát, a múlt hétfőn inkább a saját lemondását jelentette be. Ezzel azonban gyakorlatilag átadta a hatalmat az oroszbarát populista Milos Zeman államfőnek, aki Babis szövetségese. A jövő év elején elnökválasztás lesz Csehországban, és Zemannak az újrázáshoz szüksége van a milliárdos támogatására – és amúgy is régóta utálja Sobotkát. Mire a miniszterelnök észbe kapott, és visszavonta lemondását, és már csak Babis felmentését javasolta az államfőnek, késő volt. Zeman most már nyeregben érzi magát, és bár az alkotmány szerint felesleges halogatás nélkül eleget kell tennie Sobotka javaslatának, ilyen apróságokkal nem szokott törődni. A legfrissebb fejlemény, hogy Zeman az alkotmánybírósághoz fordult a kérdéssel, köteles-e minden esetben meneszteni egy minisztert. Ráadásul pedig tett egy javaslatot a koalíciós pártoknak, hogy alakítsanak olyan kormányt, amelynek sem Babis, sem Sobotka nem tagja.
A közeljövő így kiszámíthatatlanná vált. Akár távozik a kormányból Babis, akár nem, a visszahívását már ma kampánycélokra használja. Mint minden eddigi botrányánál, most is azt igyekszik elmagyarázni a választóknak, hogy az egész válság csak az ellene irányuló nagy összeesküvés része. Arról van szó – hangoztatja –, hogy a hagyományos korrupt politikai elit így akarja eltávolítani az egyetlen embert, aki a nép érdekében dolgozik, és rendet akar csinálni az országban. És egyelőre úgy tűnik, hogy a nép nagy része ezt el is hiszi neki.