Németh András
Németh András

Vlagyimir Putyin hivatalban lévő államfő a március 18-ai oroszországi elnökválasztás egyedüli esélyese. Bár az 1999 óta miniszterelnökként, vagy államfőként folyamatosan hatalomban lévő politikus valóban toronymagasan vezeti a népszerűségi listát, a biztosra vehető győzelemhez az is kellett, hogy egyetlen valódi ellenfelét, Alekszej Navalnij ellenzéki bloggert ne engedjék indulni.

Putyin örök?
Akár lefutottnak is tekinthető a március 18-i oroszországi elnökválasztás, hiszen aligha kétséges Vlagyimir Putyin győzelme. Ám mégis érdemes figyelni az eseményeket: a Kreml korábban kezdte, és tovább jutott a Magyarországnál az illiberális demokrácia megteremtésében. Ilyen egy választás, ha egy kézben van a politikai hatalom, a média, a gazdaság, és az igazságszolgáltatás.
Friss cikkek a témában
A jelöltek
 
A Központi Választási Bizottság nyolc jelölt indulását hagyta jóvá, köztük hárman – Pavel Grugyinyin, Szergej Baburin és Makszim Szurajkin – különféle kommunista irányultságú párt jelöltjeként pályáznak. Grugyinyin a putyini rendszer megbízható kádere – a milliárdos vagyont gyűjtött kolhozvezér korábban Putyin közeli szövetségese volt – míg Szurajkint a kommunista pártból kiszakadt új, de komoly befolyással nem rendelkező „Oroszország Kommunistái” nevű tömörülés jelölte, s a Baburin mögött álló Össznépi Szövetség sem élvez komoly támogatást. A választáson indul a se nem liberális, sem pedig demokrata Orosz Liberális-demokrata Párt alapítója, Vlagyimir Zsirinovszkij is, akinek pártja arról híres, hogy a parlamentben komoly szavazáson sohasem voksolt Putyinék akarata ellen. Az ezúttal független jelöltként részt vevő Putyin mellett három többé-kevésbé liberális politikus is indul: a Jabloko párt az ismert közgazdászt Grigorij Javlinszkijt indítja, ám a politikus esélyeit rontja, hogy a Jabloko az utóbbi években az állami média lejárató kampányainak egyik fő célpontja volt, így támogatottsága igencsak korlátozott. Borisz Tyitov – Grugyinyinhoz hasonlóan a putyini rendszer része– az üzletember az államfő barátjának számít, s legfeljebb néhány tizedszázaléknyi voksra számíthat.
©
Megoszlanak a vélemények az ismert celeb, Kszenyija Szobcsak indulásáról. Míg támogatói azt állítják, az egykori tévés sztár valóban Putyin ellenfele, a politikai elemzők többsége úgy véli, a Putyin mentorának számító egykori leningrádi polgármester Anatolij Szobcsak lánya a Kreml jóváhagyásával indul, s azért szállt be a kampányba, hogy a sok unalmas jelölt mellett legyen egy érdekes, a részvételi arányt talán növelő induló is.
©
 
A kizárt jelölt
 
Alekszej Navalnij, a korrupció ellen harcoló blogger nem indulhatott a választáson, mivel többször is felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték állítólagos gazdasági bűncselekmények miatt. Navalnij szerint a vádak mögött politikai indítékok állnak, a hatalom el akarja kerülni, hogy Putyinnak valódi vetélytárssal kelljen megküzdenie. Navalnij magát nacionalistának és demokratának tartja, s miközben helyeselte az Ukrajnához tartozó Krím megszállását, több videóban leplezte le az orosz elit korruptságát. Videót készített Dmitrij Medvegyev miniszterelnök eltitkolt vagyonáról, s legutóbbi azzal keltett feltűnést, hogy korrupcióval vádolta Szergej Prihodko miniszterelnök-helyettest, akit több napig látott vendégül luxushajóján Oleg Gyeripaszka orosz milliárdos. Navalnij egyszer már bizonyított, a 2013-as moszkvai polgármester-választáson teljes politikai és médiaellenszélben kapott 28 százalékot. Az összeesküvés-elméletekben hívők szerint Navalnij is a rendszer része: olyan dokumentumokhoz jutott hozzá, amelyeket „halandók” aligha szerezhettek volna meg. Többen Medvegyev ellenfeleit, többek között Igor Szecsint, Putyin egyik fő tanácsadóját sejtik a blogger mögött.
Az eszközök
 
A putyini rezsim széles eszköztárat alkalmaz a hatalom számára veszélyes erők semlegesítésére. A parlamentben jelen lévő pártok mindegyike része a rendszernek, valódi ellenzékiek csak elvétve kerülnek be a törvényhozásba. A hatalom ugyanis skrupulusok nélkül alkalmazza a kompromatokat – az a lejárató kampányokat – s akiket ez nem riaszt el, azok közül sokan már nincsenek az élők sorában. Legutóbb, 2015-ben, Borisz Nyemcovot ölték meg, de előtte is már többen fizettek az életükkel az ellenzékiségükért. A közmédiumok teljes egészében a hatalmat szolgálják, s a kereskedelmi televíziók és rádiók nagy része is Kreml párti. Az ellenzékinek tartott médiumok jó része is kordában van tartva, az Eho Moszkvi nevű rádió többségi tulajdonosa például a Gzprom állami energiaholding médiavállalata. Az orosz parlament már a magyarnál korábban meghozta a civil szerveteket ellehetetlenítő törvényeit: a külföldi pénzt elfogadó NGO-kat külföldi ügynökként jegyezték be, s már van olyan törvény is, amellyel törvényesen be lehet zárni azokat a szervezeteket, amelyek a hatalom szerint az állam érdekei ellen dolgoznak. Oroszországban viszont már a bíróságok is kezes bárányként működnek, a napokban közzétett statisztikák szerint az ügyek 0,3 százalékában születnek felmentő ítéletek, tehát akit a hatalomhoz közel álló ügyészek bíróság elé juttatnak, már rács mögött érezhetik magukat.

A tét
 
A 2012-es elnökválasztáson Putyin már az első fordulóban győzött: a hivatalos adatok szerint a választójoggal rendelkezők 65 százaléka járult az urnákhoz, s Putyin 63,6 százalékot kapott. Az ellenzéki politikusok és a független szakértők szerint az eredményeket kozmetikázták: a valóságosnál nagyobb részvételi arányt hoztak ki. A voksolás után – csakúgy, mint a korábbi parlamenti választás után – ellenzéki tüntetéseken követelték a csalások elismerését és Putyin távozását.
A cél állítólag most az, hogy Putyin még nagyobb részvételi arány mellett még nagyobb arányban győzzön. A voksolást ezért március 18-ára, a Krím Oroszországhoz való 2014-es „visszatérésének” évfordulójára időzítették, hogy ezzel is növeljék a „hálás közönség” szavazási kedvét. E mellett több térségben helyi szavazást is rendeznek a térségbeli fejlesztési tervekről.

Biztos, ami biztos, az oroszországi civilszervezeteket sújtó törvénnyel annyira megfélemlítették a nem hatalompárti szervezeteket, hogy az egyetlen független közvélemény-kutató cég, a Levada Központ inkább nem teszi közzé a várható részvételi aránnyal kapcsolatos mérési eredményeit. Az utolsó elérhető adatok szerint a voksolási hajlandóság igencsak alacsony, a Levada szerint legfeljebb ötven százalék körüli. Így valószínűleg ismét lesz munkája a mozgó urnás brigádoknak: az utóbbi választások alkalmával az otthon szavazók voksolását lehetővé tévő bizottsági tagok csodás mennyiségű voksot gyűjtöttek be. Orosz lapjelentések szerint már most folyik a komoly meggyőzési munka: az állami hivatalok dolgozóit gyakorlatilag kötelezték a voksolásra, a vidéki vársokban pedig különféle kérdőívek kitöltésével próbálják megtudni, ki az, aki biztos szavazó, s ki az, akit még noszogatni kell majd. A Levada-adatok hiányában az állami közvélemény-kutatók már arról írnak, hogy a választók 81 százaléka kíván részt venni a voksolásban. A VCIOM-intézet Putyinnak 70 százalékot ígér, a második helyen álló Grugyinyin 7-8 százalékra számíthat.
©
 
A választás után
 
Az előre lefutottnak tűnő voksolás után válik igazán érdekessé az oroszországi helyzet. Az egyik kérdés az, hogy az aktív bojkottot hirdető Navalnij a voksolás után képes lesz-e tömegeket az utcára vinni. Az utóbbi hónapokban a blogger több tüntetést szervezett, s miközben a rendőrök száz számra vitték el az embereket, Moszkvában és Szentpéterváron tízezrek vonultak fel.

A másik kérdés, hogy a 2018-ban kezdődő hatéves ciklus után a most 65 éves Putyin ismét indulni akar-e, vagy a mostani ciklust arra használja-e fel, hogy megteremtse a nyugodt és sikeres hatalomátadás feltételeit.  A hatalom átadására már volt példa: Putyin 1999-ben előbb a miniszterelnöki, majd az államfői posztot kapta meg Borisz Jelcintől, cserébe nem bántotta az országot uraló „Család” tagjait. Persze azok kivételével, akik azt hitték, Putyint is képesek lesznek majd irányítani: többek között a Londonig zavart Borisz Berezovszkij, vagy az évekre börtönbe zárt Mihail Hodorkovszkij ismerte meg a Kreml új urának hatalomgyakorlási eszközeit.

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!