Továbbra is a korrupció a legfőbb kifogás az EU soros elnökségét 11 éves uniós tagsága során első ízben ellátó Bulgáriával szemben, ahol Bojko Boriszov szélsőjobboldali pártokat is bevont a kormányba.
„Az egészséges szervezetnek a megelőzés is segít, de az üszkösödés ellen már szikére van szükség” – figyelmeztetett Rumen Radev bolgár államfő, amikor négy hónapja elé került a kormány új korrupcióellenes törvényjavaslata. Az ellenzéki szocialisták támogatásával független jelöltként 2016 végén elnökké választott Radev egyáltalán nem volt elégedett a tavaly a karácsonyi ünnepek előtt a parlament által végül elfogadott jogszabállyal. Olyannyira gyengének tartotta, és a legmagasabb szintű korrupciós ügyek feltárására alkalmatlannak ítélte, hogy a múlt héten nem írta alá a törvényt. Az így a vétója nyomán visszakerült a törvényhozásba, ahol szinte biztosra vehetően másodszor is megszavazzák.
A három évtizeden át katonaként, egykor a légierő parancsnokaként szolgált államfő szerint önmagában azzal, hogy öt eddigi intézményt összevonnak, még nem lehet hatékonyabban fellépni a korrupció ellen. A leginkább mégis az új hivatal függetlenségét kérdőjelezte meg, mert annak vezetőit a parlament nevezi ki. Radev olvasatában mindez arra ad lehetőséget, hogy a hatalmon lévők a saját érdekeiknek megfelelő vezetőt válasszanak a hivatal élére. Pedig a végkifejlet pozitív elmozdulás ahhoz képest, amit a populista, EU-párti Bojko Boriszov kormányfő eredetileg elképzelt. A tavaly márciusi parlamenti választáson a Polgárok Bulgária Európai Fejlődéséért (GERB) elnevezésű pártjával győztes, majd ezúttal szélsőjobboldali, rasszista, euroszkeptikus pártokkal a harmadik kormányát megalakító Boriszov eredetileg saját hatáskörben akarta ugyanis kinevezni a korrupcióellenes hivatal vezetőjét. Az ellenzéki szocialisták és a török kisebbség pártja viszont az államfőt tartotta erre megfelelőnek. Ebből született végül a kompromisszumos megoldás a parlament kinevezési jogköréről.
A korrupciós törvény körüli huzavona rosszkor jött Boriszovnak. Bulgária január elsejétől látja el az EU soros elnökségét. Először kerül rá a sor azóta, hogy 2007-ben, Romániával együtt, az unió tagja lett. Szófiával szemben azóta is az a legfőbb kifogás, hogy keveset tesz a korrupció visszaszorításáért, az igazságszolgáltatás függetlenségéért és megtisztításáért. Hasonló kritikák érték Romániát is, ezért is állította fel az Európai Bizottság (EB) a két ország csatlakozásakor az úgynevezett együttműködési és ellenőrzési mechanizmust, amelynek keretében évente értékelik az e témákban tett lépéseiket, és ettől teszik függővé a schengeni övezetbe való belépésüket.
Románia az egy éve készült összegzéskor már jól vizsgázott, ám Bulgária – miközben Brüsszel elismert bizonyos előrelépéseket az igazságügyi rendszer reformjában – továbbra is kemény kritikákat kapott. Szófiával szemben 17 kifogást fogalmaztak meg, elsősorban a magas szintű korrupció, a szervezett bűnözés és a korrupcióellenes hivatal felállításának kudarca miatt. Az újabb jelentést a szokásosnál korábban, tavaly november elején hozták nyilvánosságra, azért, hogy Bulgáriát az uniós elnökség idén januári kezdetekor ne ez a téma foglalja le. Az EB továbbra sem elégedett, és kétségét fogalmazta meg, hogy a szófiai kormány képes-e független döntéshozatali rendszert kiépíteni. Románia ezúttal már kevesebb dicséretet kapott, az előző évi lendület megtorpanását rótták fel neki.
Az EU-ban Bulgáriát nemcsak a legszegényebbként tartják számon, de a korrupcióban is a legrosszabb a helyezése. A Transparency International legutóbbi listáján a 176 ország között a 75. helyen végzett, ami 18 pozícióval lejjebb van, mint az egymással holtversenyben álló Magyarország és Románia. A Demokrácia Tanulmányok Központja nevű szófiai elemzőintézet legutóbbi felmérése szerint a társadalmat átszövi a hétköznapi megvesztegetés, hiszen minden ötödik felnőtt, közel 1,3 millió ember valakit valamiért lefizet. Korrupció vádjával eddig még egyetlen politikus sem került bíróság elé.
A negyedik legnagyobb kereskedelmi bank, a Corpbank négy évvel ezelőtti, belpolitikai válságot okozó csődje miatt 18 tisztviselőt, köztük a pénzintézet felülvizsgálatát végző két jegybanki kormányzóhelyettest megpróbálták ugyan felelősségre vonni, de a per még el sem kezdődött. A teljes bolgár olaj- és gázimportot ellenőrző orosz Lukoil helyi leányvállalata pedig évtizedek óta monopolhelyzetet élvez, köszönhetően annak, hogy a képviselők pártállástól függetlenül támogatják ebben. Több iparág egy-két oligarcha ellenőrzése alatt áll, és Bulgária változatlanul az Európai Csaláselleni Hivatal (OLAF) leggyakoribb célpontja.
Aggasztó, hogy a tavaly márciusi előrehozott parlamenti választáson nem jutottak be a törvényhozásba a kampányukban a korrupció elleni fellépést ígérő pártok. A voksolást Boriszov kezdeményezte, aki bizalmi válságként élte meg, hogy Radev nyerte a közvetlen államfőválasztást. A fekete öves karatés, amatőr focista Boriszov vezette GERB sorrendben harmadszor is győzött, de a 240 fős parlamentben az egyedüli kormányzáshoz szükséges többséget nem szerezte meg a pártja. A törvényhozásba a GERB, a szocialisták és a török kisebbség pártján kívül két szélsőséges politikai erő, a három pártot tömörítő Egyesült Hazafiak, illetve az Akarat jutott be. Boriszov hamar megállapodott az Egyesült Hazafiakkal, akik megkapták a gazdasági, a mezőgazdasági, a környezetvédelmi és a védelmi tárcát, s két miniszterelnök-helyettesi posztot. Még így is csak egyfős többséghez jutott a koalíció, de a gyógyszeriparban meggazdagodott, majd politikusnak állt populista oligarcha, Veszelin Mareski pártja, az Akarat 12 képviselője kívülről támogatja a kormányát.
Boriszov különös helyzetet teremtett azzal, hogy a rendszerváltás óta először szélsőséges pártokat emelt hatalomba. Az uniós elnökség idején például a környezetvédelmi miniszterek ülését olyan bolgár politikus vezeti, aki szerint a klímaváltozásnak nincs tudományos alapja, sokkal inkább ügyes mesterkedés. De uniós politikustársai találkozhatnak azzal a szintén az Egyesült Hazafiak tömörüléséhez tartozó miniszterelnök-helyettessel is, aki a romákat fékezhetetlen majmoknak nevezte. A jelenlegi védelmi miniszter pedig nem is olyan régen azt találta mondani, hogy „az EU-nak és a NATO-nak fegyverrel kellene megfékeznie a migránsok Európába irányuló áradatát”.
A cikk a HVG 2018/2. számában jelent meg.
A New York-i Közkönyvtár kiállítása bemutatja, hogyan vált egy nagyváros lapja nemzetközi tényezővé. A magazin egy évszázad alatt öt főszerkesztőt fogyasztott el, Adam Gopnik, a lap főmunkatársa néggyel is dolgozott.
Így reagáltak arra, hogy a főváros rendezi a Szivárvány Misszió Alapítvánnyal a Budapesti Büszkeség nevű rendezvényt.
