„A nagyobb pártok kisebbek lesznek, a kisebbek pedig nagyobbak. A trend egész Európában látható” – idézte a The Guardian című brit lap Sarah de Lange-ot, az Amszterdami Egyetem szélsőjobboldali pártokkal foglalkozó kutatóját. Lange szerint az egyik következmény az, hogy az európai kormányok egyre gyengébbek és rövidebb életűek lesznek. „Egyre több párt kell egy koalícióhoz, és egyre nehezebb összeegyeztetni a különféle álláspontokat” – tette hozzá Lange, aki szerint pont a fontos, ám népszerűtlen reformokhoz szükséges politikai erőt nem tudják összpontosítani a sokpárti koalíciós kormányok.

Szerinte a svédországi fejlemények – ahol a vasárnapi választáson a szociáldemokraták és a jobbközepet képviselő Mérsékelt Párt is veszített támogatottságából – nagyon hasonlítanak ahhoz, ami Hollandiában történik már évtizedek óta. Hollandiában a nagyok aprózódása már az 1980-as évek óta tart, és a legnagyobb középbal, illetve középjobb tömörülések voksokból való részesedése nyolcvan százalékról mostanra negyven százalék alá esett. Ahogy zsugorodnak a nagyok, úgy növekszik a pártok száma, a legutóbbi voksoláson 28 tömörülés indult, s közülük 13-an jutottak be a törvényhozásba.

„Számomra az a svéd választás legfontosabb tanulsága, hogy megdöbbentővé válik az európai pártrendszerek volatilitása és töredezettsége. Lassan hollandizálódik az egész európai pártrendszer” – mondta újságíróknak Simon Hix, a London School of Econmics oktatója. A változékonyságot bizonyítja az is, hogy felmérések szerint a vasárnapi svédországi választásokon részt vevő szavazók 41 százaléka most más pártot választott, mint 2014-ben. „Svédország is olyan, mit a többi európai állam: a töredezett politikai paletta szélsőséges pártjai teljesítenek jobban” – mondta újságíróknak Calrl Bildt volt svéd kormányfő.