Aggodalmát fejezte ki Ana Brnabic szerb miniszterelnök, miután a bejelentések szerint a jövő héten a koszovói biztonsági erőket hadsereggé alakítják. A szerb kormányfő szerint a hadsereg megalakítása a szerbek ellen irányul.

Ana Brnabic reményének adott hangot, hogy soha nem kell bevetni a szerb hadsereget, melyet nemrég komolyan fejlesztettek, ám hozzátette: a bevetés ebben a pillanatban is elképzelhető.

A 2019-es szerb költségvetési terv szerint kétszer annyi pénzt fordítanak a rendőrség és a katonaság felszerelésére, mint az idén.

A szerb kormányfő emlékeztetett arra, hogy egyetlen nemzetközi egyezmény sem teszi lehetővé, hogy Koszovó hadsereget alakítson, ezért Szerbia kérni fogja a nagyhatalmakat, elsősorban az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagjait, hogy figyelmeztessék Pristinát, lépésével milyen megállapodásokat hág át.

A koszovói biztonsági erők mintegy 2500, könnyű fegyverzettel rendelkező egyenruhásból állnak, akiknek a feladata a civil lakosság védelme, a válsághelyzetek kezelése, valamint fellépés és segítség természeti csapások vagy más vészhelyzet esetén. Az ötezer hivatásos katonából és háromezer tartalékosból álló hadsereg nehézfegyverekkel is rendelkezne.

Az 1998-1999-es koszovói válság lezárását követően kizárólag a NATO parancsnoksága alatt működő nemzetközi békefenntartó haderő, a KFOR tartózkodhat. A Belgrád és Pristina közötti 2013-as brüsszeli megállapodás aláírásakor pedig a NATO képviselői garanciát adtak arra, hogy a koszovói albán fegyveres erők nem léphetnek be Koszovó északi, szerbek lakta részére a KFOR beleegyezése nélkül. Belgrád most attól tart, az új hadsereg figyelmen kívül hagyná a korábbi megállapodásokat, és lépéseivel megfélemlítené és elűzné a szerb lakosságot.

Koszovó 2008-ban vált függetlenné Szerbiától, de ezt Belgrád azóta sem ismeri el – ahogy más orszgok sem. Koszovónak a függetlenség egyoldalú kikiáltása óta sincs önálló hadserege.

Alekszandar Vucsics szerb államfő korábban is aggodalmát fejezte ki, amikor állítása szerint koszovói albán katonák indultak meg a Szerbiához tartozó Észak-Koszovó felé. Vucsics szerint az albán erőknek két célja lehetett: hogy megszállják a többségében szerbek lakta Észak-Koszovó és Szerbia határán lévő Gazivoda-tó környékét, avagy hogy ellenőrzésük alá vonják a szerb-koszovói határ mentén lévő területeket és ezzel megakadályozzák, hogy áru jusson be Szerbiából Koszovó területére.

Pristina azt megelőzően százszázalékos vámot vetett ki minden szerbiai árura, amit mindaddig érvényben is tartanának, amíg Szerbia nem ismeri el Koszovó függetlenségét.

Pedig korábban úgy tűnt, megállapodás jön

Koszovó és Dél-Szerbia etnikai térképe

HVG

A mostani válság annak fényében is figyelemre méltó, hogy néhány héttel ezelőtt még úgy állt, Szerbia és Koszovó kész a viszony rendezésére egy területcsere révén: Szerbia megkapná a szerb többségű Észak-Koszovót, viszont Koszovóhoz kerülnének a dél-szerbiai, többségében albánok lakta körzetek, köztük a Presevo-völgy is.