Az utóbbi napokban kiéleződött Belgrád és a Szerbiából kiszakadt, albán többségű Koszovó viszonya: Pristina száz százalékos vámot vetett ki minden szerbiai árura, s a helyi vezetők közölték, a döntés mindaddig érvényben marad, amíg Szerbia nem ismeri el Koszovó függetlenségét.
Alekszandar Vucsics szerb államfő szerint koszovói albán katonák indultak meg Észak-Koszovó felé. Vucsics szerint az albán erőknek két célja lehet: az egyik, hogy megszállják a többségében szerbek lakta Észak-Koszovó és Szerbia határán lévő Gazivoda-tó környékét, a másik pedig az, hogy ellenőrzésük alá vonják a szerb-koszovói határ mentén lévő területeket és ezzel megakadályozzák, hogy áru jusson be Szerbiából Koszovó területére.
„Szerbia többé nem a vesztesek országa, nem fogjuk magukra hagyni az észak-koszovóiakat” – mondta a koszovói szerbek képviselőivel folytatott megbeszélés után Vucsics. A pályáját a szélsőséges nacionalista Szerb Radikális Pártban kezdő államfő azt is hangsúlyozta, meggyőződése, hogy a koszovói albánok mögött olyan nagyhatalmak állnak, amelyek meg akarják leckéztetni Szerbiát. „Ebben az esetben hosszú küzdelemre kell felkészülni, mert nem fogjuk elismerni Koszovó államiságát” – magyarázta.
Vucsics ismét elítélte, hogy Pristina százszázalékos vámot vetett ki a szerbiai termékekre, majd hozzátette: az, ahogy a koszovói albánok felgyújtották a Szerbiából behozott élelmiszereket, olyan volt, mint amikor a nácik a második világháború idején a zsidó írók könyveiből raktak máglyát. Helyi források szerint az észak-koszovói térségben, már érezhető áremelkedés indult be, s állítólag nincs elég orvosi felszerelés és gyógyszer a szerblakta területeken.
A mostani válság annak fényében is figyelemre méltó, hogy néhány héttel ezelőtt még arról érkeztek hírek, hogy Szerbia és Koszovó kész a viszony rendezésére, s egy területcsere révén stabilizálnák a helyzetet: Szerbia megkapná Észak-Koszovót, viszont Koszovóhoz kerülnének a dél-szerbiai, többségében albánok lakta körzetek, köztük a Presevo-völgy is. Koszovóban 1998-1999-ben súlyos harcok dúltak a szerbek és az albánok között, s miután a NATO 78 napos légiháborúja után Szerbia kivonult Koszovóból, megérkeztek Koszovóba a KFOR békefenntartói. A NATO-államokból érkezett egységek létszáma az évek során csökkent, de a békefenntartók között manapság is szolgálnak magyar katonák.
