Orbán Ráhel vágyott rá, közpénzből megcsinálják: NER-szálakkal, állami támogatással jön az immerzív színház
Legalább 2,5 milliárdos állami támogatással hoznak létre turisztikai attrakciónak szánt látványszínházat a Millenárison.
Bibliai méretű katasztrófához hasonlította Panosz Szkurletisz görög belügyminiszter az Attika régió keleti felén pusztító tűzvészt. A napokon át tomboló lángok kiégett autók százait, elszenesedett erdőket, hamuvá vált házakat hagytak maguk után. Az áldozatok száma százhoz közelít, de többtucatnyian vannak az eltűntek is. A tengerparti Mati városkából többen még a vízpartot sem érték el, a tűz olyan gyorsan terjedt, hogy nem volt idő elmenekülni. A mentőegységek egy egymást ölelő pár elszenesedett maradványaira bukkantak. Az attikai tüzet pedig máris a görög Pompejiként aposztrofálták, utalva a Vezúv vulkánja által szintén órák alatt elpusztított ókori római városra.
A görög tragédia közben Svédországban a Balti-tengertől egészen az északi sarkkörön túl is égtek az erdők, példátlanul nagy kiterjedésű területen. Ahogy Norvégiában, Finnországban, Oroszországban, Ukrajnában és Kanadában is. Vagyis olyan helyeken, ahol általában ritkábban keletkeznek természeti tüzek. A londoni BBC szerint egy tipikus évben Nagy-Britannia területének a duplája válik a tűz martalékává, de általában főként az afrikai szavannákon, a dél-amerikai pampákon vagy a szibériai erdőkben kap lángra a vegetáció, amiről sokszor a média nem is ad számot. Főként azokról az európai és amerikai tüzekről szólnak a híradások, ahol sokkal több emberélet forog kockán, és a lakott területeken keletkezett anyagi kár is jóval jelentősebb.
Tűzoltók harcolnak a görögországi tűzvész megfékezésén. Reménytelen eset
AFP / Valerie Gache
Európában július végéig 427 erdőtűz pusztított, miközben az utóbbi évtizedben az éves átlag nem érte el a háromszázat. Új jelenség, hogy a növekedés nem a kontinens hagyományos tűzzónájában – a Földközi-tenger térségében – tapasztalható, hanem az említett északi régiókban. Európában egyébként a tavalyi volt az erdőtüzek eddigi legpusztítóbb éve, főként a portugáliai, a spanyolországi és az olaszországi tűzvészek miatt. Ugyanakkor az idén eddig leégett 55 700 hektár nagyjából a fele a tavalyinak. Az USA-ban éppen ellentétes az idei trend: 2018-ban a tüzek száma valamivel kevesebb, mint tavaly ilyenkor volt, de 1,4 millióról 1,6 millió hektárra nőtt a felperzselt terület nagysága (a kaliforniai tűzről lásd Lángoló Kalifornia című írásunkat).
Az utóbbi évek tapasztalatai alapján a tudósok arra számítanak, hogy a tűzvészek gyakorisága nő, a tavaszi, illetve a nyári kritikus időszakok kitolódnak egészen novemberig, és a katasztrófatérképre új régiók is felkerülnek. A tipikusan nem a tűzzónába tartozó Nagy-Britanniában idén eddig több mint négyszer annyi terület égett le – például a londoni füves és a Manchester melletti tőzeges területeken –, mint az utóbbi évtized éves átlaga. Svédországban ez az arány még riasztóbb: 39-szeres.
Európai Bizottság, Copernicus EMS
Az eltolódásra magyarázatot adhat a kontinens hőtérképe. Az idei forróság elsősorban az északi területeket sújtja – Svédországban például rendre 32 Celsius-fok feletti hőmérsékleteket mértek –, az Ibériai-félszigeten viszont a sokévi átlagnál alacsonyabb a hőmérséklet. De az idei hőhullám az egész északi féltekén szedi áldozatait. Torontóban 18 egymást követő napon kúszott fel 30 fok fölé a hőmérő higanyszála, Tokióban és Japán más városában a 40 fok feletti hőmérséklet rekordot döntött, és hasonló jelenségek voltak a hétvégén Spanyolországban is.
| Lángoló Kalifornia |
Megfékezhetetlennek bizonyultak a lángok az utóbbi napokban a sivatagi szárazság és forróság által sújtott Kaliforniában. Az USA nyugati partvidékén pusztító 90 tűz közül a nyolc legnagyobb Kaliforniában terjed, köztük is a legveszélyesebb a Carr névre keresztelt. Az eddig hat ember – köztük három tűzoltó – halálát követelő észak-kaliforniai tűzvészt a keletkezése után egy héttel sem sikerült megfékezni. A szél miatt úgynevezett tűztornádók alakultak ki, ilyenkor a lángot az orkánerejű szél felfelé megforgatja. Az így született tűzvihar gyökerestül tépett ki fákat, autókat dobált fel, és a hosszú lángcsóvák révén még a Sacramento folyót is átlépte. Közel 40 ezer embert evakuáltak Redding városából és a környékről. Kalifornia-szerte 12 ezer tűzoltó küzd a lángokkal. Jerry Brown kormányzó szerint a klímaváltozás okozta hatalmas tűzvészek megszokottá válnak, és minden évben előfordulhatnak. Szakértők szerint az idei tűzszezon kezdete volt a legrosszabb az utóbbi évtizedben, és Kaliforniában a 12 legpusztítóbb tűzből hét 2015 óta csapott le. |
A forróság egyik oka a globális felmelegedés, de tudósok szerint komoly szerepet játszik a magas légköri futóáramlat (jet stream) gyengülése is. Ezek a szelek 8–11 kilométerrel a felszín felett haladnak nyugat felől. Ha a Föld időjárását befolyásoló áramlás erős, akkor komoly viharokat okoz, de ha gyenge, a magasabb légnyomás egy adott helyen hosszabb ideig is kialakulhat. Így megrekedhet a meleg, mint ahogy az idén az északi féltekén, amit csak fokoz az Atlanti-óceán felszíni hőmérsékletének az emelkedése is. E két jelenség nem először párosult, 1976-ban az ideihez hasonló szárazságot, napsütést és hőhullámot okozott az Egyenlítőtől északra fekvő területeken. De a jó négy évtizeddel ezelőtti és a mai – úgynevezett több évtizedes atlanti oszcillációnak nevezett – jelenség közötti alapvető különbséget éppen a klímaváltozás szolgáltatja. A szén-dioxid-kibocsátás okozta felmelegedés 1976 óta csak fokozódott, ezért a futóáramlat lassulása miatti hőhullámok forróbbakká és tartósabbakká váltak.
AFP
Mindenesetre tűzoltók és tudósok általában „tűzháromszögről” beszélnek, vagyis a vészhez három dolog kell: a gyulladás forrása, az éghető anyag és oxigén. Az elsőt villámlás vagy az esetek túlnyomó többségében emberi mulasztás okozza: eldobott csikk, tűzrakás, elektromos vezeték szikrája vagy szándékos gyújtogatás. Az utóbbit gyanítják a mostani görög, svéd és kaliforniai tűzvész esetében is. A gyúanyagot az erdő, a bozót adja, vagy a túl sűrűn és nem épp tűzálló anyagokból épített házak, esetleg fenyőkkel és cserjékkel körülvéve, mint Attika településein. A görög hatóságok például az engedély nélkül felhúzott építményekkel magyarázták, hogy nem volt menekülési útvonal. A légkörben lévő oxigénnel pedig a heves szél csak még hosszabb ideig táplálja a tüzet. Ugyancsak a tűzoltóké a 30-30-30-as aranyszabály. Vagyis a tűzvészhez kiváló körülményeket teremt, ha a hőmérséklet 30 fok feletti, a relatív páratartalom 30 százalék alatti, a szél pedig erősebb, mint óránként 30 kilométer. Márpedig Attika keleti részén a szél óránként 120 kilométerrel is fújt a tragédia napjaiban.
Az emberi és természeti veszteségek mellett a gazdaság is súlyos károkat szenved a tűzesetekben. Nemcsak a keletkezett kár miatt, de hosszabb távon is. A görög tűzvészben több turista is életét vesztette, az ország súlyos károkat szenvedhet, ha az ilyen katasztrófák elriasztják a vendégeket. Az idén 32 millió turistát várnak Görögországba, az idegenforgalom tavaly 18,3 milliárd euró bevételt hozott, és közvetlenül a GDP tizedéhez járult hozzá. Ugyanakkor a 2008-as válság óta jelentős mértékben csökkentek a közkiadások, ami miatt a görög tűzoltók panaszkodnak, hogy a berendezéseik elavultak, a tűzoltóautóik 15 évnél idősebbek, a repülőgépeik javításához pedig nincs elegendő alkatrész.
