Németh András
Németh András
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

A 2015-ös menekülthullámban legtöbb érkezőt befogadó észak-európai országok egymás után szigorítják a bevándorlók letelepedését szabályozó törvényeket. Közben megpróbálják felszámolni a korábbi migrációs politika kudarcát bizonyító gettókat is.

Dániában a hét végén megbüntették az első olyan nőt, aki vétett az augusztus elsején életbe lépett burkatilalom ellen: negyvenezer forintnak megfelelő bírságot kell fizetnie azért, mert egy Koppenhágához közeli bevásárlóközpontban nem volt hajlandó levenni az arcát eltakaró kendőt. A már több európai országban bevezetett tiltáshoz hasonló intézkedés megosztja az országot, ezrek tüntettek a törvény ellen, amely szerintük még akkor is hátrányos megkülönböztetéssel sújtja a muszlim nőket, ha a szövegében nem nevesítik a tiltott ruhadarabokat.

A burkatilalom ellen tüntetők Koppenhágában. Leplezetlen szigorítások
©

Az az új dán törvény is komoly vihart kavart, amelynek célja az országban található 25 „bevándorlógettó” felszámolása. A többségében muszlim országokból érkezett ott élők gyermekeit hetente legalább 25 órára bölcsődébe vagy óvodába kell adni, hogy megismertessék velük a dán hagyományokat és szokásokat, s aki nem tesz eleget ezen kötelezettségének, attól megtagadhatják a szociális juttatások kifizetését. Néhány héten belül szavazhatnak a dán parlamentben arról a javaslatról is, amely szerint egyes bűncselekményekért komolyabb büntetés járna, ha azt gettólakók követik el. Egyelőre azt még nem vezetik be, hogy este nyolc után kijárási tilalom lépne életbe a gettólakó kiskorúak számára, s ennek betartását lábra erősített jeladóval ellenőriznék. A törvény támogatói között van Lars Lokke Rasmussen kormányfő is, aki szerint a főként a beilleszkedésre képtelen muszlimok lakta negyedek létezése miatt repedések keletkeztek az egységes dán társadalmon belül.

A 2015-ös menekülthullám idején aránytalanul sok menekültet befogadó Svédországban más eszközökkel próbálják felszámolni a gettókat, például azt a malmői Rosengardot, ahonnan a focifenomén Zlatan Ibrahimovic is származik. Egyebek mellett a munkaerőpiacot szabályozó törvények rugalmasabbá tételével vagy a magas képzettséget nem igénylő fizikai munka részleges visszahozatalával próbálkoznak. Ezzel párhuzamosan igyekeznek szétszórni az újonnan érkezetteket, s csak azok számíthatnak a teljes összegű szociális juttatásra, akik hajlandók vegyes környezetben letelepedni.

Bevándorlók a stockholmi pályaudvaron 2015. szeptember 12-én
©

A reformokkal párhuzamosan Svédország is szigorít. A kormányzó szociáldemokrata párt – készülve a szeptemberi választásra, és tartva a szavazók ötödének támogatását élvező és a bevándorlást elutasító Svéd Demokratáktól (SD) – azt ígéri, a voksolás után megfelezi az országba ezentúl évente beengedett bevándorlók számát. A Stefan Löfven miniszterelnök által ismertetett kezdeményezés szerint nem kapják tovább a segélyeket azok, akiknek a letelepedési kérelmét elutasították a hatóságok. „Bár jelentősen csökkent a Svédországba érkezett bevándorlók száma, az még mindig aránytalanul magas a svéd népességhez képest” – magyarázta Heléne Fritzon bevándorlásügyi miniszter azt, hogy idén 14-15 ezer külföldit akar befogadni az ország a tavalyi 27 ezer után.

A mostani szigorítás előtt is módosították már a bevándorlási szabályokat, megnehezítették például a családegyesítést. A korábbi kormánypárt, a Mérsékelt Párt – ugyancsak az SD-re figyelve – jobbról bírál, és felrója a kormánynak, hogy a közelmúltban kilencezer, kísérő nélküli kiskorú menekültnek adott átmeneti letelepedési engedélyt. A mérsékeltek pálfordulását mutatja, hogy amikor 2014-ben még kormányon voltak, a miniszterelnökük, Fredrik Reinfeldt azt kérte honfitársaitól, hogy nyissák ki a szívüket a menedéket kérők előtt.

Bár Svédországban valóban csökkenőben van a menekültek iránti tolerancia, rengetegen akadnak, akik úgy érzik, az országnak újra több menekültet kellene beengednie. „Igaz, a statisztikák is azt mutatják, megkeményedett a svédek bevándorlással és menekültekkel kapcsolatos álláspontja. Ennek ellenére a többség változatlanul úgy véli, komoly társadalmi segítséget kell nyújtani a külföldről érkezetteknek” – hangsúlyozza Daniel Hedlund stockholmi szociológus.

Egy fiatal svéd lány, Elin Ersson is hasonlóan gondolja, ezért a göteborgi repülőtéren megakadályozta, hogy egy afgán férfit visszatoloncoljanak a hazájába. „Nem akarom, hogy ez az ember csak azért haljon meg, mert maguk nem akarnak késni az indulással. Addig nem ülök le, amíg ez az ember a repülőn van, a pilóta pedig addig nem szállhat fel, amíg valaki áll a fedélzeten” – mondta a Göteborgból Isztambulba induló gép fedélzetén.

Elin Ersson
©

A hosszú ideig tartó feszült vita után az afgán férfi végül elhagyhatta a repülőt, s amikor leszállt, tapsvihar tört ki. Később kiderült, a lány olyan fiatalember deportálását akarta megakadályozni, aki végül nem volt az utasok között, a tiltakozása nyomán leszállított, 52 éves afgán férfit viszont Svédországban testi sértésért elítélték, és elutasították a menekültkérelmét.

Az is igaz, hogy a szigorítások ellenére Svédország továbbra is jóval inkább befogadó, mint számos nyugat-, dél- vagy közép-európai állam, köztük Magyarország. Olaszországban a populista kormánykoalíció gyakorlatilag teljesen lezárta az országot a menekültek előtt. Németországban pedig csak úgy maradhatott meg a CDU–CSU és a szociáldemokraták koalíciója, hogy Angela Merkel kereszténydemokrata kancellár engedményeket tett a CDU bajorországi testvérpártjának. Az alku értelmében nyílhatott meg a napokban az első tranzitzóna Németország és Ausztria határán, ahol állítólag rövid idő alatt döntenek az Ausztria felől érkezett bevándorlók sorsáról. A központ annak ellenére kezdett el működni, hogy a német szakértők szerint ilyen zónák csak a schengeni övezet külső határain létezhetnek.

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!