Dániában a hét végén megbüntették az első olyan nőt, aki vétett az augusztus elsején életbe lépett burkatilalom ellen: negyvenezer forintnak megfelelő bírságot kell fizetnie azért, mert egy Koppenhágához közeli bevásárlóközpontban nem volt hajlandó levenni az arcát eltakaró kendőt. A már több európai országban bevezetett tiltáshoz hasonló intézkedés megosztja az országot, ezrek tüntettek a törvény ellen, amely szerintük még akkor is hátrányos megkülönböztetéssel sújtja a muszlim nőket, ha a szövegében nem nevesítik a tiltott ruhadarabokat.
A burkatilalom ellen tüntetők Koppenhágában. Leplezetlen szigorítások
AFP / Mads Claus Rasmussen
Az az új dán törvény is komoly vihart kavart, amelynek célja az országban található 25 „bevándorlógettó” felszámolása. A többségében muszlim országokból érkezett ott élők gyermekeit hetente legalább 25 órára bölcsődébe vagy óvodába kell adni, hogy megismertessék velük a dán hagyományokat és szokásokat, s aki nem tesz eleget ezen kötelezettségének, attól megtagadhatják a szociális juttatások kifizetését. Néhány héten belül szavazhatnak a dán parlamentben arról a javaslatról is, amely szerint egyes bűncselekményekért komolyabb büntetés járna, ha azt gettólakók követik el. Egyelőre azt még nem vezetik be, hogy este nyolc után kijárási tilalom lépne életbe a gettólakó kiskorúak számára, s ennek betartását lábra erősített jeladóval ellenőriznék. A törvény támogatói között van Lars Lokke Rasmussen kormányfő is, aki szerint a főként a beilleszkedésre képtelen muszlimok lakta negyedek létezése miatt repedések keletkeztek az egységes dán társadalmon belül.
A 2015-ös menekülthullám idején aránytalanul sok menekültet befogadó Svédországban más eszközökkel próbálják felszámolni a gettókat, például azt a malmői Rosengardot, ahonnan a focifenomén Zlatan Ibrahimovic is származik. Egyebek mellett a munkaerőpiacot szabályozó törvények rugalmasabbá tételével vagy a magas képzettséget nem igénylő fizikai munka részleges visszahozatalával próbálkoznak. Ezzel párhuzamosan igyekeznek szétszórni az újonnan érkezetteket, s csak azok számíthatnak a teljes összegű szociális juttatásra, akik hajlandók vegyes környezetben letelepedni.
Bevándorlók a stockholmi pályaudvaron 2015. szeptember 12-én
MTI / EPA / Jonas Ektsromer
A reformokkal párhuzamosan Svédország is szigorít. A kormányzó szociáldemokrata párt – készülve a szeptemberi választásra, és tartva a szavazók ötödének támogatását élvező és a bevándorlást elutasító Svéd Demokratáktól (SD) – azt ígéri, a voksolás után megfelezi az országba ezentúl évente beengedett bevándorlók számát. A Stefan Löfven miniszterelnök által ismertetett kezdeményezés szerint nem kapják tovább a segélyeket azok, akiknek a letelepedési kérelmét elutasították a hatóságok. „Bár jelentősen csökkent a Svédországba érkezett bevándorlók száma, az még mindig aránytalanul magas a svéd népességhez képest” – magyarázta Heléne Fritzon bevándorlásügyi miniszter azt, hogy idén 14-15 ezer külföldit akar befogadni az ország a tavalyi 27 ezer után.
A mostani szigorítás előtt is módosították már a bevándorlási szabályokat, megnehezítették például a családegyesítést. A korábbi kormánypárt, a Mérsékelt Párt – ugyancsak az SD-re figyelve – jobbról bírál, és felrója a kormánynak, hogy a közelmúltban kilencezer, kísérő nélküli kiskorú menekültnek adott átmeneti letelepedési engedélyt. A mérsékeltek pálfordulását mutatja, hogy amikor 2014-ben még kormányon voltak, a miniszterelnökük, Fredrik Reinfeldt azt kérte honfitársaitól, hogy nyissák ki a szívüket a menedéket kérők előtt.
Bár Svédországban valóban csökkenőben van a menekültek iránti tolerancia, rengetegen akadnak, akik úgy érzik, az országnak újra több menekültet kellene beengednie. „Igaz, a statisztikák is azt mutatják, megkeményedett a svédek bevándorlással és menekültekkel kapcsolatos álláspontja. Ennek ellenére a többség változatlanul úgy véli, komoly társadalmi segítséget kell nyújtani a külföldről érkezetteknek” – hangsúlyozza Daniel Hedlund stockholmi szociológus.
Egy fiatal svéd lány, Elin Ersson is hasonlóan gondolja, ezért a göteborgi repülőtéren megakadályozta, hogy egy afgán férfit visszatoloncoljanak a hazájába. „Nem akarom, hogy ez az ember csak azért haljon meg, mert maguk nem akarnak késni az indulással. Addig nem ülök le, amíg ez az ember a repülőn van, a pilóta pedig addig nem szállhat fel, amíg valaki áll a fedélzeten” – mondta a Göteborgból Isztambulba induló gép fedélzetén.
Elin Ersson
hvg.hu
A hosszú ideig tartó feszült vita után az afgán férfi végül elhagyhatta a repülőt, s amikor leszállt, tapsvihar tört ki. Később kiderült, a lány olyan fiatalember deportálását akarta megakadályozni, aki végül nem volt az utasok között, a tiltakozása nyomán leszállított, 52 éves afgán férfit viszont Svédországban testi sértésért elítélték, és elutasították a menekültkérelmét.
Az is igaz, hogy a szigorítások ellenére Svédország továbbra is jóval inkább befogadó, mint számos nyugat-, dél- vagy közép-európai állam, köztük Magyarország. Olaszországban a populista kormánykoalíció gyakorlatilag teljesen lezárta az országot a menekültek előtt. Németországban pedig csak úgy maradhatott meg a CDU–CSU és a szociáldemokraták koalíciója, hogy Angela Merkel kereszténydemokrata kancellár engedményeket tett a CDU bajorországi testvérpártjának. Az alku értelmében nyílhatott meg a napokban az első tranzitzóna Németország és Ausztria határán, ahol állítólag rövid idő alatt döntenek az Ausztria felől érkezett bevándorlók sorsáról. A központ annak ellenére kezdett el működni, hogy a német szakértők szerint ilyen zónák csak a schengeni övezet külső határain létezhetnek.
