Gulyás szerint békepártiság jele, hogy az USA rakétákat küld Ukrajnának - élőben a kormányinfóról
Kormányinfót tart Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter és Vitályos Eszter kormányszóvivő. Percről percre közvetítjük.
A becsült adatok szerint 2275 ember halt meg vagy tűnt el 2018-ban a Földközi-tengeren való átkelés közben, annak ellenére, hogy az Európában partot érők száma jelentősen visszaesett.
Riasztóan nagy azoknak a menedékkérőknek és bevándorlóknak az aránya, akik életüket vesztették, miközben a Földközi-tengeren próbáltak eljutni Európába. Tavaly összesen 139 ezer 300 ember érkezett tengeri úton Európába – ami az elmúlt öt év legalacsonyabb száma –, közülük a becslések szerint 2275-en vesztek oda, vagyis naponta átlagosan hat ember – derül ki az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának (UNHCR) jelentéséből.
A jelentés leírja, hogyan vezetett egyes európai államok politikájának a változása számos esetben oda, hogy emberek tömegével rekedtek hosszú napokra a tengeren, arra várva, hogy engedélyt kapjanak a kikötésre. A civil szervezetek mentőhajói és azok személyzete a kutató és életmentő tevékenységük során egyre szigorúbb korlátokba ütközött. A Líbia és Európa közötti tengerszakaszon minden 14 Európába érkezőre egy halott jutott – ami drámai emelkedés 2017-hez képest. Mindeközben ezreket szállítottak vissza Líbiába, ahol fogolytáborokba zárták őket, rettenetes körülmények közé.
A jelentés arra is rámutat, hogy jelentősen átalakultak menekültek és bevándorlók által használt útvonalak: először került Spanyolország az első helyre, mint a legfőbb belépési pont Európába, miután szárazföldi úton mintegy 8 ezren érkeztek az országba, további 54 ezer 800 ember pedig Földközi-tenger ugyancsak veszélyes nyugati részét sikeresen átszelve érte el a spanyol partokat. Ennek az átrendeződésnek a következményeként a halálos áldozatok száma a Földközi-tenger nyugati részén a 2017-es 202-ről tavaly 777-re ugrott, azaz közel megnégyszereződött.
Olaszországba 2018-ban mintegy 23 ezer 400 menekült és bevándorló érkezett, azaz ötödannyi, mint az előző esztendőben. Görögországban megközelítőleg ugyanannyian értek partot, mint 2017-ben, 32 ezer 500-an szemben az akkori 30 ezerrel. Ugyanakkor az ország határát 2018-ban kis híján háromszor annyi ember lépte át a szárazföldön Törökország felől, mint egy évvel korábban.
Európa más részein Bosznia-Hercegovinában mintegy 24 ezer érkezőt regisztráltak, olyan menekülteket és bevándorlókat, akik a nyugat-balkáni útvonal állomásaként ejtették útjukba az országot. Cipruson szintén több menekülthajó ért partot Libanonból útnak indult szíriaiakkal a fedélzetén, míg az év vége felé az Egyesült Királyságban nőtt valamelyest azoknak a száma, akik Franciaország felől érkeztek a La Manche-csatornán át az országba.
"Az életmentés a tengeren nem egy választható lehetőség, nem is egy politikai ügy, hanem ősidők óta alapvető emberi kötelesség. Véget vethetünk ezeknek a tragédiáknak, amint meglesz bennünk a kellő bátorság és az elhatározás, hogy messzebb tekintsünk az éppen soron következő menekülthajónál, és egy olyan, a regionális együttműködésen alapuló hosszú távú megközelítést alkalmazzunk, amelynek fókuszában az emberi élet és méltóság áll" – idézte az UNHCR Filippo Grandit, az ENSZ menekültügyi főbiztosát.
Kormányinfót tart Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter és Vitályos Eszter kormányszóvivő. Percről percre közvetítjük.
Később biciklivel, motorral, vonattal és gyalog folytatja az ország bejárását.
Több világörökségi védelmet élvező épület is van a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő kínálatában.
Az orosz elnök úgy véli, hogy országa gazdasága és hadserege elég erős ahhoz, hogy bármilyen további nyugati intézkedésnek ellenálljon.
A politikus szerint minden jelöltnek mérlegelnie kell, hogy az indulása hozzátesz-e az ország jövőjéhez.