A szélsőjobboldali Alternatíva Németországért (AfD) nevű pártban politizáló, korábban ügyvédként tevékenykedő Stephan Brandner a Bundestag jogi bizottságát vezette, s miután sokadszor is antiszemitának tartott kijelentést tett, valamennyi párt – kivéve az AfD-t – megszavazta a bizottsági elnöki posztról leváltását és a testületből kizárását.

„Brandner kizárása egyértelmű jelzése annak, hogy harcolunk a gyűlölet és a kirekesztés ellen” – mondta Jan-Marco Luczak, az Angela Merkel kancellár vezette CDU helyettes szóvivője. „Hetven év óta ez az első alkalom, hogy a Bundestag egyik bizottsági elnökét kizárták a testületből. De ettől függetlenül az AfD nem fog változtatni a viselkedésén” – vélekedett Florian Post, a CDU-val koalícióban kormányzó szociáldemokraták egyik politikusa.

Brandnert nem csak politikustársai bírálták, a német ügyvédkamara is nyilatkozatban hangsúlyozta, hogy az AfD-politikus méltatlanná vált tisztsége betöltésére. Brandner egyébként Thüringiából jött, s a thüringiai AfD-vezér, Björn Höcke a párt egyik legszélsőségesebb vezetője. Höcke az, akinek mondatait néha nagyon nehéz megkülönböztetni a Hitler által írt Mein Kampfban olvasottaktól. „A német nép régóta vágyakozik arra, hogy érkezzen egy történelmi hős, aki begyógyítja a Volk (nép) sebeit, véget vet a megosztottságnak és visszahozza a rendet” – írta egyik művében a történelemtanárból pártideológussá vált Höcke, aki szerint a rendet csak „mérsékelt brutalitással” lehet helyreállítani.

Bár Höckét már a német titkosszolgálatok is veszélyes szélsőségesként tartják számon, Thüringiában a párt az október végi tartományi választáson 23 százalékot szerzett, és a – posztkommunista Baloldal mögött – a második legerősebb párttá lépett elő.

Júdáspénz

Brandner, aki néhány hete azt kifogásolta, hogy „politikusok gyertyával a kezükben mászkáltak a megtámadott hallei zsinagóga környékén” a múlt héten azt írta egy Twitter-bejegyzésében, hogy az ismert és népszerű német rockzenész, a 73 éves Udo Lindenberg „júdáspénzt” kap azért, hogy állandóan bírálja az AfD-t.  

Az AfD-t gyakran éri az a vád, hogy a párt feltámasztja a nácik szóhasználatát, s ebbe a sorba illik bele a „júdáspénz” (Judaslohn) is. Korábban az AfD-s politikusok már használták a náci korszakra emlékeztető „nemzetárulás” (Volksverräter) kifejezést, valamint az ellenfelektől való „megszabadulásra” az ugyancsak náci hangulatú „entsorgt” igét is.

Alexander Gauland a Bundestagban

AFP / Odd Andersen

Az AfD társelnöke, Alexander Gauland szerint semmi gond nincs párttársa kijelentéseivel. „Nem tudom, hol van itt a botrány? A leváltás a demokrácia megcsúfolása” – mondta a politikus, aki korábban akkor vált hírhedtté, amikor azt mondta, a náci Németország csak egy apró madárpiszok Németország ezeréves sikertörténetén. Gauland szerint egyébként a leváltás csak erősíteni fogja az AfD-t, mert a párttal szimpatizálók látják, hogy a többi párt minden „ürügyet” megragad, hogy leszámoljon a tömörüléssel.

A DW német hírportál szerint az AfD radikalizálódásával párhuzamosan Németországban nő az idegenellenesség, a muszlimellenesség és az antiszemitizmus is. A DW által idézett felmérés szerint a megkérdezett németek 27 százaléka ért egyet egyes antiszemita kijelentésekkel, míg az utóbbi egy évben több mint nyolcszáz támadás érte a Németországban élő muszlimokat. Egyes kérésekben egyébként a németek negyven százaléka osztja a zsidókkal kapcsolatos sztereotípiákat: a megkérdezettek 40 százaléka vélte úgy, hogy a zsidók túl sokat beszélnek a holokausztról, illetve, hogy a zsidók inkább Izraelhez, mintsem Németországhoz lojálisak.

AFP / John Macdougall

Harmadikként is karanténban

Az AfD jelenleg a harmadik legerősebb párt a szövetségi parlamentben, s az utóbbi hónapokban tartott tartományi választásokon a 2013-ban alapított tömörülés növelte támogatottságát. Az AfD elsősorban az egykori Kelet-Németország területén népszerű.  

A párt az előretörés ellenére még mindig félig-meddig karanténban van, azaz a demokratikus pártok kerülik a szélsőjobbal való együttműködést. A parlament például már négyszer is leszavazta az AfD által javasolt parlamenti alelnököt, s a pártnak valószínűleg nehéz lesz olyan utódot küldenie, aki átveheti Brandner helyét a jogi bizottságban. Gauland is érzi, hogy nehéz helyzetben van, s amikor az újságírók megkérdezték tőle, képes lesz-e a párt alkalmas embert jelölni a parlamenti bizottságba, Gauland dühösen válaszolt: nekünk csak alkalmas embereink vannak.