Nem hallgatott tanácsadóira, és jól tette, így nyert választást

„A kampány során, amikor nem alakultak túl jól a számok, többen azt javasolták, viselkedjek másképpen. Több jó szándékú tanácsadóm is azt mondta, hordjak nadrágot, vágjam le a hajam, legyek agresszívabb, és beszéljek mélyebb hangon. Számomra ez úgy hangzott, hogy azt akarják, legyek férfiasabb. Észtországban az ország vezetői eddig férfiak voltak, úgy gondoltam, emiatt sokan azt hiszik, valami baj lehet velem, mert másmilyen vagyok.

De semmi baj velem, csak más a nemem”

– mesélte egy interjúban Kaja Kallas, a márciusi észtországi parlamenti választáson első helyen végzett Reformpárt vezetője.

Valószínűleg részben annak is köszönheti a meglepőnek számító győzelmet – az előrejelzések a Centrumpárt győzelmét jósolták –, hogy nem hallgatott a tanácsadókra: nem adta fel nőiességét, és ezzel újat mutatott a függetlenségét a Szovjetunió 1991-es széthullása után visszanyert balti köztársaság polgárainak.

A 41 éves Kallas beleszületett a politizálásba: édesapja Siim Kallas, a Reformpárt egyik alapítója, az 1990-es évek észtországi politikájának egyik meghatározó alakja volt, aki egyebek mellett külügyminiszterként, kormányfőként, majd európai bizottsági tagként tevékenykedett. Balti német származású édesanyja pedig megszenvedte a szovjethatalmat: féléves volt, amikor hetven évvel ezelőtt az Észtországot megszálló szovjet erők a szüleivel együtt Szibériába száműzték.

AFP

Az észt mellett angolul és oroszul is beszélő Kaja Kallas egy ideig – talán éppen azért, hogy ne kelljen édesapja politikai árnyékában élnie – gazdasági ügyekre szakosodott ügyvédként dolgozott. A Tartui Egyetem jogi karának elvégzése után a tallinni Gazdasági Egyetemen szerzett mesterdiplomát, s ezt követően 2010-ig ügyvédi irodában dolgozott, illetve az említett tallinni egyetemen tanított. 2011-ben végül beadta a derekát, és a Reformpárt jelöltjeként bekerült a törvényhozásba, ahol négy évig a gazdasági bizottság élén állt.

2014-ben, amikor apja hazatért Brüsszelből, Kaja Kallas átköltözött Strasbourgba: beválasztották az Európai Parlamentbe, ahol fogyasztói jogvédelemmel, illetve az egységes európai digitális tér létrehozásával foglalkozott. Az észt politikával az EU-ban sem szakított, már 2017 novemberében felröppentek azok a hírek, amelyek szerint ő lehet a Reformpárt következő elnöke. A tehetségén kívül annak köszönheti, hogy 2018-ban végül el is nyerte a pártelnöki posztot, hogy a tömörülés két erős embere, Hanno Pevkur – a Kallas előtti elnök – és fő ellenlábasa, Kristen Michal csörtéje döntetlenre végződött, s a két politikus megegyezett abban, hogy Kallas legyen az, aki a 2019 márciusi választásra viszi a reformpártiakat.

A kampány során egyik fő üzenete az volt, hogy meg akarja állítani a populista radikális jobboldal térnyerését, és ezért arra összpontosítja majd a figyelmét, hogy javítson azon észt polgárok helyzetén, akik eddig nem élvezték a balti gazdasági fellendülés gyümölcseit. A kormányalakításig azonban nehéz út vezet: Kallas nem hajlandó szövetségre lépni a 101 fős parlamentben 19 helyet szerzett radikális jobboldallal, így a korábban kormányzó Centrumpárttal, valamint egy kisebb tömörüléssel kell megállapodnia.

A kormányalakítástól függetlenül egy koalíciót – igaz, az személyes volt – már megkötött. Férje és fiának apja ugyanis az a Taavi Veskimägi, aki a jobboldali Res Publica párt színeiben politizált, s másfél évtizeddel ezelőtt a frakcióvezetői posztig, majd a pénzügyminiszteri bársonyszékig jutott el. Veskimägi azonban körülbelül akkor hagyta ott a politikát, amikor Kaja Kallas kezdett elmerülni benne: 2009 óta ő tölti be az Elering nevű észt áramszolgáltató vállalat vezérigazgatói tisztségét. Kevés szabadidejében Kaja Kallas fut: szerinte azok a jó reggelek, amelyeken a munka előtt marad idő legalább egyórányi edzésre.