szerző:
Nagy Iván László
Tetszett a cikk?

Hallgattak Johnsonék a járványügyi adatokra és az elégedetlenségre: a britek kedd reggel óta csak a legszükségesebb esetekben hagyhatják el otthonaikat. Az egészségügyben dolgozók szerint még messze van a járvány tetőpontja.

Koronavírus – a második év
Több mint egy év telt el azóta, hogy a kínai hatóságok egy új, sebesen terjedő vírus felbukkanását jelentették a WHO-nak. Aligha akad azóta olyan ember a világon, aki ne hallotta volna a Covid–19 kifejezést, és mind többen gyászolnak rokont vagy barátot, akivel az új betegség végzett, miközben egzisztenciák dőltek romba hetek alatt, és a teljes életünket átírta a járvány. Mostanra elkészültek az oltások is, ami viszont nemcsak reményt, de ismét rengeteg kérdést is felvet, miközben a vírust nem hogy megállítani nem sikerült, de újabb mutációja is fenyeget. E harc a részleteit találja meg cikksorozatunkban.
Friss cikkek a témában

„Nem akarok Boris Johnson tengerimalaca lenni” – mondta Gwenael Pilorget leukémia-túlélő, miután a brit miniszterelnök március 12-én azt nyilatkozta a koronavírus-járványról, hogy

sok családnak idő előtt kell majd elbúcsúznia szeretteitől.

A 31 éves londoni férfi elköltözött Nagy-Britanniából, miután még a múlt héten is úgy tűnt, Johnsonék kitartanak a sokat bírált nyájimmunitás stratégia mellett. Az ezt támogatók úgy vélik, rövidebb idő alatt levonul a járvány, ha a minimális korlátozások és nagyobb számú megfertőzés hatására többen átesnek a betegségen, akik így védetté válnak. Pilorget és a hozzá hasonló, legyengült immunrendszerű emberek viszont joggal érezhették azt, hogy a miniszterelnök „a Titanic kapitányát játssza”.

Johnson a megosztó nyilatkozat után társadalmi nyomás alá került, de ennél is nehezebb helyzetbe szorította a vírus terjedésének üteme és a betegség okozta halálozások száma. Az említett március 12-i dátum után a vírus miatt elhunytak aránya Olaszországénál is nagyobb ütemben emelkedett: március 20-ig a fertőzések száma a tízszeresére, a halálozás viszont tizenhétszeresére, 10-ről 177 főre nőtt (a kedd délutáni adatok szerint 423 ember halt meg a vírus miatt az Egyesült Királyságban).

A kormány változtatott a módszerein, és az elmúlt hét eseményeiből tanulva pénteken bezárta az iskolákat és a vendéglátóhelyeket (köztük a társadalmi élet központjait: a kocsmákat is), illetve 12 hetes önkéntes karanténba küldte a krónikus betegeket. Úgy tűnt, Boris Johnson intézkedései itt véget is érnek: a parkok és játszóterek nyitva maradtak, a miniszterelnök mindössze annyit kért, hogy a lakosság kövesse a szakértők utasításait, és tartsa a 2 méteres távolságot másoktól.

Ennek viszont két dolog rögtön az útjába állt: a tömegközlekedés és az intézkedéseket követő bevásárlási roham. A londoni metrókon az átlagosnál is nagyobb tömegek jelentek meg,

és még a kisebb városok, mint például a walesi Bridgend hipermarketjeiben is elképesztő tömegek volt hétvégén.

©

Egy nap kellett ezután, hogy Johnson újra kapcsoljon: március 23-án este bejelentette, hogy másnaptól vesztegzár alá kerül Nagy-Britannia, mégpedig az alábbi feltételekkel:

  • a britek ezentúl csak a legszükségesebb esetekben (bevásárlás, otthonról nem végezhető munka, beteg hozzátartozók ápolása miatt) hagyhatják el otthonukat,
  • minden összejövetelt betiltanak, amelyen kettőnél többen vennének részt (vagyis az összes nyilvános eseményt),
  • a lakóhelyét egy nap mindenki csak egyszer hagyhatja el – egyedül, vagy a háztartásában élőkkel – edzés céljából,
  • bezár minden nem létfontosságú bolt és közösségi tér, többek közt a templomok, a parkok, a szállodák és a könyvtárak.

A korlátozó intézkedések ellenére a londoni metró ma reggel is zsúfolt volt:

Az intézkedéseket első körben három hétre vezették be, de szükség esetén meghosszabbíthatók, a rendelkezést megszegőket 30-tól 1000 fontig (400 ezer forintig) terjedő összegre büntethetik. A szabályokat minden brit telefonszolgáltató elküldte ügyfeleinek SMS-ben.

©

A bevásárlóközpontok is igyekeznek kivenni a részüket: az üzletláncok kizárólagos nyitvatartási időkkel várják a hét egyes napjain az időseket és az egészségügyi dolgozókat.

A kérdés már csak az, hogy a késői lépéseknek lesz-e bármilyen lényegi hatása a koronavírus-járványra Nagy-Britanniában. A "mémgyár" mindenesetre beindult.

A brit napilapok kedd reggel vegyesen értékelték a helyzetet: míg a többség komolyan és tájékoztató jelleggel közelítette meg az előző esti bejelentést, addig a The Telegraph a "szabadság végéről", a The Sun bulvárlap pedig "háziőrizetről" írt címoldalán.

Megkérdeztünk egy kórházi gyakorlaton lévő másodéves egyetemista nővért is a helyzetről, aki azt mondta, jelenleg rendkívüli toborzás zajlik az egészségügyben, az új dolgozók mellett a tanuló nővéreket is igyekeznek mihamarabb munkába állítani. Nem hivatalos számítások szerint négy héten belül kerülhet kritikus helyzetbe a Nemzeti Egészségügyi Szolgálat, így a brit egészségügyben dolgozók már most a legrosszabbra készülnek.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!