Az EU-tagországok többsége vészhelyzeti rendelkezéseket vezetett be, ami "válságos időkben alapvetően rendben is van", de csak "arányos, időben korlátozott és demokratikusan ellenőrzött" intézkedéseket szabad tenni - mondta német Kereszténydemokrata Unió (CDU) politikusa a Bild am Sonntag című lapban közölt interjúban.

A bizottság valamennyi tagországban figyeli, hogy miként érvényesülnek ezek a követelmények, "de Magyarország esetében a múltbéli kritikus tapasztalatok alapján különösen odafigyelünk" - emelte ki Ursula von der Leyen. "Kész vagyok cselekedni, ha a korlátozások átlépik a megengedett mértéket" - mondta az Európai Bizottság vezetője, hozzátéve, hogy a megengedett mérték átlépése kötelezettségszegési eljárást von maga után.

Készül a gyógyszer

A brüsszeli bizottság vezetője elmondta azt is, hogy a védőoltás kifejlesztésére világszerte indított kutatási programok sorában a három legígéretesebb közül kettőt az EU-ban folytatják. A kutatócsoportok tervei szerint hamarosan elindítják a klinikai teszteket, amelyeket azonban még további lépések is követnek majd az engedélyek megszerzéséig és a tömeggyártás beindításáig.

Így a remények szerint 2020 végére lesz oltás az új vírus ellen, és az Európai Bizottság már el is kezdte a tárgyalásokat a gyártókkal a termelési kapacitások biztosításáról - mondta Ursula von der Leyen.

A járvány lassítására bevezetett intézkedésekről elmondta, hogy a bizottság napokon belül bemutatja irányelveit és javaslatait a korlátozások "nagyon óvatos", fokozatos feloldásáról. Pontos időpontot, dátumot nem jelölnek meg, mert minden európai uniós (EU-) tagállam a járvány különböző szakaszában tart, és "minden ország önállóan dönt". Nem is lenne értelme a központosított döntéshozatalnak, hiszen például a milánói helyzet teljesen más, mint a münsteri - fogalmazott a bizottsági elnök. Az EU erejét nem az adja, hogy egy helyen hozzák meg az összes döntést, hanem az, hogy "nagyon sokat tanulhatunk egymástól", és a régiók a helyi viszonyokra szabva kezdhetik el a visszatérést a járvány előtti mindennapokhoz. Így például Dániában rövidesen újra megnyitják az iskolákat és az óvodákat, a tudósok pedig folyamatosan vizsgálják majd a lazítás járványügyi hatásait, amiből valamennyi tagország profitálhat.