Az első alelnök szerint ő Afganisztán legitim vezetője most

Az afgán alkotmányra hivatkozva jelentette ki Amrulla Száleh, hogy ő most az ország első számú vezetője.

  • MTI MTI
Az első alelnök szerint ő Afganisztán legitim vezetője most

Tálib hatalomátvétel Afganisztánban

Káoszt okozott Afganisztánban az amerikai csapatok kivonulása, tálib szélsőségeseknek alig néhány nap alatt sikerült átvenniük a hatalmat az országban. Mi lesz ebből: polgárháború? Afgán emirátus? Kövesse a legfrissebb fejleményeket cikksorozatunkban!

Legitim ügyvivő elnöknek nevezte magát Afganisztán első alelnöke kedden a Twitteren. Amrulla Száleh közölte: miután Asraf Gáni elnök elhagyta az országot a tálibok hatalomátvétele miatt, jelenleg ő a kormány vezetője.

Száleh arra hivatkozott, hogy az afgán alkotmány hatalmazza fel erre a tisztségre. Leszögezte: semmilyen körülmények között nem hajlandó meghajolni a "tálib terroristák" akarata előtt. Közölte, hogy az Egyesült Államokkal és a NATO-val ellentétben nem csüggedtek el, és hatalmas lehetőségeket látnak maguk előtt.

Fogadkozott, hogy soha nem fogja elárulni az afganisztáni tálibok ellen harcoló Ahmad Sah Maszúdot, az Északi Szövetség egykori vezetőjét, akit 2001-ben gyilkolt meg az al-Káida terrorszervezet.

Száleh azt is tudatta, hogy úgy érzi, hiábavaló lenne vitába szállni Joe Biden amerikai elnökkel, aki kivonta az Egyesült Államok katonáit Afganisztánból.

Száleh a múlt héten még egy Asraf Gáni államfő által vezetett biztonsági tanácskozás után úgy nyilatkozott, hogy büszke az afgán hadseregre, és megígérte: a kormány mindent megtesz azért, hogy megerősítse a tálibokkal szembeni ellenállást.

Az ország ezután pár nap leforgása alatt teljes egészében a tálibok ellenőrzése alá került, ellentétben az amerikai hírszerzés korábbi előrejelzéseivel, amelyek szerint az iszlamista mozgalomnak hónapok kellenek a hatalomátvételhez.

Az Interfax orosz hírügynökség a tádzsik hatóságokra hivatkozva azt jelentette, hogy Asraf Gáni elnök a tádzsikisztáni Dusanbe érintésével Ománba távozott vasárnap, még mielőtt a kormányellenes tálibok bevonultak Kabulba.

Révész Sándor: A Pride betiltása nem szólhat a Pride-ról

Révész Sándor: A Pride betiltása nem szólhat a Pride-ról

A gyülekezés joga arról szól, hogy egy véleménycsoport megmutatja magát köztéren a köznek: „Itt vagyunk, ezt gondoljuk, ilyenek vagyunk, ezt akarjuk!” Aki ezt nem teheti meg, az az önkifejezés, a közéletben való részvétel alapvető jogától van megfosztva.