Fogva tartása körülményeit bírálta Alekszej Navalnij a The New York Timesnak adott interjújában. Az orosz ellenzéki politikus most először adott interjút a bebörtönzése óta – az újságírók írásban küldtek neki kérdéseket, ő pedig 54, kézzel írt oldalon válaszolt.

Mint írta, a börtönben pszichológiai erőszakot alkalmaznak ellene, és más rabok ellen, ennek az egyik legfontosabb része az, hogy folyamatos megfigyelés alatt tartják őket, és az idejük jelentős részében állami propagandát nézetnek velük. Egyebek mellett azt kifogásolta, hogy minden nap órák hosszat kell néznie az orosz állami televíziót és propagandafilmeket. Ez idő alatt tilos számára, hogy olvasson vagy írjon. „Egy széken kell ülnöd, és a tévét kell bámulnod” – panaszolta.

Az ébredés, reggeli és takarítás után rögtön leültetik őket a képernyő elé, majd délelőtt jön még egy kétórás propagandatévéztetés. Ebéd után újra ez következik, majd vacsora előtt és után is. Ilyenkor vagy a második világháborúról nézetnek velük hazafias filmeket, vagy arról, hogy évtizedekkel ezelőtt a szovjet sportolók hogyan győzték le az amerikaiakat vagy kanadaiakat – írta.

Arról is említést tett, hogy más rabok nem bántották, nem is fenyegették őt, bár azt gyanítja, hogy a börtönben mellette lévők akár harmada is informátor lehet. A fizikai állapota azóta javult valamelyest, hogy az őrei éjszakánként nem ébresztik fel óránként azzal az ürüggyel, hogy figyelik, nem akar-e megszökni.

Az interjúban kemény szankciókat követelt a Vlagyimir Putyin orosz elnökhöz közel álló oligarchákkal szemben. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az Európai Unió és az Egyesült Államok büntetőintézkedései nem irányulhatnak az egyszerű orosz lakosok ellen.

„A Putyin-rezsim történelmi baleset, nem pedig szükségszerűség” – vélekedett Navalnij, aki szerint „előbb-utóbb korrigálják ezt a hibát, és Oroszország demokratikus, európai útra fog térni”.