A lengyel–fehérorosz határ közelében több, muszlim vallású tatár kisebbség által lakott falu is van. Ezek egyikének lakosai felajánlották, hogy eltemetik azokat a menekülteket, akik a határon vesztették életüket – jelentette kollégánk, Bihari Ádám a migránsválság lengyelországi helyszínéről.

Egy tatár falu felajánlotta, hogy eltemetik az elhunytakat - élőben a lengyel-fehérorosz határról

A lengyel–fehérorosz határ erdeiben hamarosan embertelen hideg lesz. A fákra helyezett táblákon az embercsempészek kontaktjai olvashatók, akik alig várják, hogy az átjutókat rendesen lehúzva fuvarozzák egy darabig, majd kitegyék az út mellé. A hvg.hu stábja jelentkezik a migránsválság helyszínéről.

De hogyan kerülnek Lengyelországba tatárok? Már a középkor óta éltek az akkori Litván Nagyfejedelemségben, a Krímből és az Arany Hordától érkeztek, és főleg katonai szolgálatot teljesítettek. Például 1683-ban Bécsnél a muszlim tatárok a keresztény lengyel hadak oldalán harcoltak a muszlim törökök ellen. Akkor Sobieski János király telepítette le őket a mai Lengyelország északkeleti Podlasie vajdaságában – rossz nyelvek szerint azért adott nekik földet, mert pénzben nem tudta kifizetni a zsoldjukat. Vezetőik nemességet kaptak, és valamennyien jól beilleszkedtek a társadalomba.

A tatárok hű polgárai lettek Lengyelországnak, számos kiváló tudós és katona került ki közülük. Az évszázadok során nyelvüket jórészt elveszítették, lengyelül beszélnek, de megőrizték iszlám hitüket, hagyományaikat és identitástudatukat. Ma már csak körülbelül 2000 tatár él az országban, de van néhány mecsetjük. Minden pénteki imádsághoz általában nincs elég hívő, hiszen a kis falvak lakói közül sokan nagyobb városokba költöztek, de van imámjuk, és a nagy ünnepeket megülik. Krusztyniany és Bohoniki falvakban a fából épült 200 éves mecset híres turistalátványosság is. Bohonikiben a mecset közelében van az a jellegzetes muszlim temető, amelyben végső nyugalmat találhatnak a belarusz határmenti erdőben életüket vesztett iszlám hívők.