Egy hét után lelassultak az oroszok ukrajnai hadműveletei – derül ki a lengyel Ośrodek Studiów Wschodnich - (OSW, kb. Keleti Tanulmányok Központja) az orosz-ukrán háború hetedik – március 2. szerdai – napjának hadieseményeiről készült elemzéséből, amelyet Mitrovits Miklós történész közölt Facebook-oldalán. Mitrovics folyamatosan fordítja és közli a lengyel kutatók elemzéseit – az ő jóváhagyásukkal –, mivel, mint múlt héten, még a háború kezdete után írta, nem tud olyan központról, amely Magyarországon naprakész elemzéseket készítene az orosz-ukrán háború eseményeiről.

A legfrissebb, csütörtökön kora-délután közzétett lengyel elemzésből kiderül, hogy

• szerdán lelassultak az orosz hadműveletek, de
• egyre szorosabbra zárják az ostromgyűrűt Kijev körül, sőt
• már táborokat és tábori raktárakat építenek a várostól északnyugatra, ami arra utal, hogy
• hosszú távú ostromra készülnek.

Az ukrán egységek eközben kitartóan védekeznek a legsúlyosabb harcok a fővárostól északra voltak, de

szerdán volt az első alkalom, hogy az ukrán erők taktikai sikert érek el, amikor kiűzték az oroszokat a Kijevtől nyugatra fekvő Makarivból,

amely kulcsfontosságú település a Kijev-Zsitomir közötti országút ellenőrzése szempontjából.

Az orosz hadműveletek lelassulása részben annak tudható be, hogy egyes helyeken megnyúltak kommunikációs vonalaik, ahogy egyre mélyebbre hatolnak be Ukrajna területére. Ezeket a vonalakat a sértetlenül maradt ukrán egységek igyekeznek is elvágni vagy zavarni. Heves harcok voltak emiatt egy Kruty nevű faluban, Kijevtől 100 kilométerre északkeletre.

Helyi megállapodás

Az innen 100 kilométerre még keletebbre fekvő Konotop városban ugyanakkor az orosz fenyegetések hatására helyi megállapodást kötöttek: az oroszok nem lövik szét és foglalják el a várost, az ottaniak pedig cserébe nem zárják el az orosz kommunikációs vonalakat és nem tesznek katonai lépéseket ellenük. A lengyel elemzők szerint az ilyen megállapodások a taktika részei, de csak álcának tekinthetők, és csak addig tartják be az oroszok, amíg nem veszik át teljes mértékben az ellenőrzést.

Az oroszok szerdán folyamamtosan lőtték rakétákkal az ukrán városok közül Kijevet, Csernyihivet, Szumit, Harkivot, Mariupolt, illetve a fő támadási irányba eső, valamint a hátországban lévő más városokat is. A lengyel elemzők amerikai forrásokra hivatkozva azt írták

az oroszok 450 rakétát lőttek ki az agresszió kezdete óta ukrán célpontokra.

Az is kiemelték, hogy az oroszok most először számoltak be saját veszteségeikről: 498 halottjuk és 1597 sebesültjük van, és a halottak között volt Andrej Szuhovetszkij vezérőrnagy, az orosz 41. hadsereg parancsnokhelyettese is. Az ukrán vezérkar eközben azt állítja, hoga az orosz katonák közül meghalt vagy megsebesült közel 9000 ezer ember. Az oroszok 2870 ukrán halottról, 3700 sebesültről és 572 hadifogolyról számoltak be.

Az OSW elemzői szerint az orosz csapatmozgások azért is lassultak le, mert elérték a kijelölt határokat, azaz Kijevet és a főbb városokat. Az ugyanakkor még mindig nem magától értetődő, hogy elfoglalják-e majd ezeket.

Az ukrán egységek viszont még mindig nem törtek meg, hanem taktikai szinten aktív műveleteket végeztek, és a szabálytalan akciókba is kezdtek a megszállt területeken. Az elemzők úgy vélik, hogy az ukrán ellenállás várhatóan felgyorsítja a megszálló orosz csapatok – elsősorban az orosz hadseregtől független, közvetlenül Putyin elnök irányítása alatt álló orosz nemzeti gárda, a Roszgvargyia – bevetését.

Az elemzésben kitérnek az ukrán közhangulatra is, amit nem gyengített meg a Kijev és Harkiv elleni brutális orosz rakétatűz sem, és még mindig magas a harci kedv: az ukránok 88 százaléka hisz a győzelemben – írták. További részletek a történész Facebook-posztjában.