A téma nem az ukrajnai háború miatt került napirendre, mert már régóta folyt az előkészítés, de a legújabb események természetesen felgyorsították a napirendre tűzést. „A cél az esetleges agresszor elrettentése” – mondta Mariusz Blaszczak védelmi miniszter egy nappal az Ukrajna elleni orosz támadás előtt.

A szejmben Jaroslaw Kaczynski, a vezető kormánypárt elnöke a védelemért felelős miniszterelnok-helyettesként elmondta: már jövőre a hazai össztermék 2,5%-áról 3%-ra emelik a védelmi kiadásokat. Ez sokkal több, mint Európa más országaiban, amelyeket az Egyesült Államok azért bírál, mert a 2%-ot sem érik el. (A 2022-es magyar költségvetésben szereplő 1000 milliárd forint is még mindig csak 1,7%, a NATO 2 százalékot vár el tagjaitól.)

A hadsereg létszámát 250 000 főre emelik, ehhez jön még 50 000 fő a területvédelemben – ez együtt a mostani létszám kétszerese. A kötelező katonai szolgálatot nem állítják vissza – bár egy befolyásos kormánypárti politikus ezt javasolta –, de lehetővé teszik önkéntes alapon az alapkiképzést (egy hónapos tanfolyam után 11 hónapos szakosító képzéssel) havi 4400 zlotys (kb. 360 000 forint) fizetéssel. Ez főleg képzetlen fiataloknak csábító lehet.

A parlamenti vitában voltak ugyan kemény összecsapások, de egyetlen ellenzéki frakció sem utasította el egészében az 500 oldalas, 800 paragrafusból álló törvényjavaslatot. A bírálatok főleg a finanszírozást érték, mert a költségvetésből kivonva, egy külön alapból, részben a jegybank nyereségéből akarják fizetni a gyakran pályáztatás nélkül zajló fegyverbeszerzést. Nincs elég helikopter, a hazai drónipar fejletlensége miatt török Bayraktar drónokat kellett venni, bajok vannak a haditengerészetnél főleg a tengeralattjárókkal, a nagy garral bejelentett F35-ös vadászbombázók még nincsenek sehol, a 23 milliárd zlotyba (kb. 1800 milliárd forint) kerülő 250 darab amerikai Abrams harckocsiról pedig kiderült, hogy még csak ezután kezdik legyártani őket. Öt év alatt.

A lengyel törvényhozás bonyolult és hosszú folyamat, mert a kétkamarás parlament felsőházának, a szenátusnak is van beleszólása. A vita alapján mégis az látszik, hogy a többségét elveszített, a szavazásokat csak néhány átállt független és volt ellenzéki képviselő segítségével megnyerő kormánypárt ezúttal – bár nyilván módosítások után – az ellenzék nagy részének támogatására is számíthat.