Háború Ukrajnában
Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
Magyarországot azon országok közé sorolta az orosz Pravda.ru, amelyek Oroszország mellett maradtak azután is, hogy az megtámadta Ukrajnát. Azt írják, hogy bár a magyarok formálisan nem utasították el a szankciók bevezetését, kategorikusan elutasítják az Ukrajnának történő fegyverszállítást. (Bár azt nem teszik hozzá, hogy az uniós fegyverszállításnak ettől még részesei vagyunk.)
A pártlap cikke szerint hamis a „nyugati propagandisták diadalittas győzelme” arról, hogy az egész világ Oroszország ellen van az invázió miatt, sőt szerintük Washington és Brüsszel „fullasztó szankcióival” kisebbségben van.
Az oroszok mellé állók közütt sorolták fel a BRICS-társulásban partner Kínát, Brazíliát, Indiát és Dél-Afrikát, kiemelve, hogy Peking ellenezte a szankciókat. (Bár azóta frissen a kínai külügyminiszter is azt mondta, a helyzet olyan irányba halad Ukrajnában, amit nem szeretnének látni.)
Az Egyesült Államokkal és az Európai Unióval „nem lépést tartó” országok közé sorolták még a „keleti NATO-ként” is emlegetett KBSZSZ-tagállamokat, Argentínát, Mexikót, Törökországot, Azerbajdzsánt, Grúziát és Moldovát, amelyek nem csatlakoztak a szankciókhoz (bár Moldova pár napja hivatalosan a felvételét kérte az EU-ba). Itt említik Magyarországot, továbbá „szinte egész” Latin-Amerikát, Egyiptomot, az Egyesült Arab Emírségeket és Szíriát.
A háború minden fontos eseményéről olvashat percről percre tudósításunkban.
