Magyarország nem ajánl fel fegyvereket Ukrajnának, nem engedi át a területén a fegyverszállításokat, ugyanakkor részese a közös, 500 millió eurós fegyvervásárlásnak.
A fegyverszállításokkal kapcsolatos német álláspont elmozdulásával együtt változott meg az Európai Unió, mint közösség véleménye is erről a témáról. A tagállamok külön-külön már küldtek/küldenek hadianyagot, nemcsak a védekezéshez, de a támadó műveletekhez is Ukrajnába, most azonban összehangoltan lépnek fel az uniós országok.
Fegyvereket, sőt vadászgépeket is szállítunk
– mondta Josep Borrell külügyi főképviselő vasárnap. Hozzátette, hogy az ukránok olyan gépeket kértek, amelyeket ők is tudnak üzemeltetni, vagyis náluk rendszerbe van állítva. Néhány uniós tagállamban fellelhetők ezek a MIG típusú harci repülőgépekről, például Bulgáriában, Szlovákiában vagy Lengyelországban.
Az EU 500 millió eurót különített el Ukrajna ilyen irányú támogatására. Ebből 450 millió eurót fordít majd fegyverek beszerzésére, és 50 millió eurót például orvosi eszközökre. Minderre a forrást az Európai Békekeret biztosítja, amelynek létrehozásáról tavaly márciusban döntöttek a tagállamok, magyar részről Szijjártó Péter külügyminiszter volt ott a határozat meghozatalánál. Mivel az uniós költségvetések tiltják az EU-s források védelmi célú felhasználását, ezért a tagállamok egy költségvetésen kívüli eszköz létrehozásáról döntöttek. Ez lett az Európai Békekeret, amelyhez hasonló intézmény más formában létezett már korábban is.
A program költségvetése 2021 és 2027 között 5 milliárd euró, ennek tíz százalékát költik most Ukrajna katonai megerősítésére. Ez az 500 millió euró egyébként több, mint amit ebben az évben a Békekeretre szánt az EU, mert csak 420 millió euró volt betervezve. Ez az uniós forrás a tagállamok hozzájárulásából működik, minden ország a GNI-jével arányos összeget biztosít a közös költségvetéshez. Vagyis Magyarország is hozzájárul a megfelelő összeggel. Egyetlen kivétel van: Dánia, ők ugyanis uniós csatlakozásukkor jelezték, hogy az EU-s együttműködések egyes formáiból (például az ehhez hasonlókból) kimaradnak.
Orbán Viktor a köztévében a következőket mondta vasárnap délután:
A vita elméleti jellegű, nem tud változni a magyar álláspont, mert nincs olyan fegyver, amit nélkülözhetnénk. A magyar hadseregnek minden fegyverére szüksége van ahhoz, hogy fel tudjunk vonulni az ország keleti határainál, és szükség esetén meg tudjuk védeni a határainkat.
Azt senki sem kéri, hogy a meglévő magyar fegyverekből küldjön a kormány Ukrajnába, viszont Magyarország részese az Európai Békekeretnek, így részese lesz a közös fegyverbeszerzésnek és szállításnak is.
Ettől függetlenül egyébként számos tagállam szállít fegyvereket Ukrajnába, miközben ezzel nem gyengíti védelmi képességeit. Belgium például a leselejtezett és megsemmisítésre váró gépfegyverekből küld kétezer darabot. Most zajlik ezeknek a fegyvereknek az ellenőrzése és kipróbálása, de a szállítmány nem érinti a belga katonák által egyébként használt fegyvereket.
Az Európai Unió védelmi minisztereinek mai tanácskozásán szó volt az önkéntes felajánlásokról is – ez az, amiből Magyarország Orbán szavai alapján ki fog maradni. Az Európai Bizottság koordinálja majd a felajánlásokat, figyelembe véve azt is, hogy Ukrajnának milyen igényei vannak.
A magabiztos Tisza-előnyt mérő, június elején készült Medián-kutatásban azt is megvizsgálták, milyen hatással lennének a különböző összefogás-kombinációk Magyar Péter pártjára.
Az MKKP elnöke élesen kritizálta a Tiszát, amiért nem áll bele társadalmilag megosztó ügyekbe, valamint számonkérte, hogy bénítják a fővárosi közgyűlés működését.
