Háború Ukrajnában
Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
Az orosz hatóságoknak véget kell vetniük a szabadságjogok, köztük a véleménynyilvánítás és a gyülekezés szabadsága példátlan elnyomásának Oroszországban – jelentette ki Dunja Mijatovic, a 47 tagot számláló Európa Tanács (ET) emberi jogi biztosa.
Közleményében Mijatovic emlékeztetett arra, hogy a tizenkét napja tartó háború kezdete óta
- több mint 13 ezer embert állítottak elő több tucat orosz városban, mert gyakorolták törvényes jogukat a békés tiltakozáshoz, továbbá
- több mint 5 ezer további embert, köztük újságírókat és emberijog-védőket vettek őrizetbe, amiért nemtetszésüket fejezték ki a háború miatt.
Tucatnyi független és külföldi médiumot pedig cenzúráztak, betiltottak, letiltottak, vagy arra kényszerítettek, hogy töröljenek minden olyan információt, amely nem a hivatalos forrásokból származik.
Mijatovic emlékeztetett, hogy az orosz parlament számos szigorú rendelkezést fogadott el, amely büntethetővé teszi az orosz hadsereg ukrajnai műveleteiről szóló hamisnak mondott információk terjesztését, az orosz hadsereg lejáratását, illetve minden olyan médiamegjelenést, amely nyilvános tiltakozásokra szólít fel. Az új jogszabályok „akár 15 év börtönnel és súlyos bírságokkal sújtanak, nem hagyva teret a szólásszabadságnak és a háborúval kapcsolatos véleménynyilvánításnak” – emelte ki.
Arról is beszélt, hogy az intézkedések negatív hatással vannak az ország emberi jogi helyzetére, továbbá újságírók, emberijog-védők és civil társadalmi aktivisták százait készteti arra, hogy külföldön keressenek menedéket.
Mijatovic felszólította Oroszországot, hogy „azonnal állítsa le” a háborút. „Vessenek véget az emberijog-védőkkel, újságírókkal, aktivistákkal és a háborút ellenző minden állampolgárral szembeni elnyomásnak. Tartsák tiszteletben az emberi jogokat, beleértve a véleménynyilvánítás, a békés gyülekezés szabadságát, összhangban Oroszország nemzetközi és európai emberi jogi kötelezettségeivel” – kérte.
Az emberi jogi biztos végezetül elismerését fejezte ki az Európa Tanács tagállamainak – kiemelve Lengyelországot – „szívből jövő szolidaritásukért, hogy megfelelő ellátást biztosítanak a menekülteknek”.
Szorgalmazta továbbá, hogy megállapodás szülessen a humanitárius folyosókról a lakóhelyüket elhagyni kényszerülők biztonságos áthaladásának biztosítására.
