Következményekkel járhat Kína számára az oroszok támogatása

Sullivan hétfőn tárgyal Rómában az egyik legmagasabb rangú kínai diplomatával, a korábbi külügyminiszter Jang Csie-csivel, vasárnapi kijelentései már valószínűleg ennek a találkozónak „ágyazhat meg”.

A nemzetbiztonsági tanácsadó vasárnap a CNN-nek elmondta, az Egyesült Államok szerint Kína tudott az orosz inváziós tervekről, bár lehet, hogy annak mértéke nem volt számukra világos. Hozzátette: az amerikai kormány most azt figyeli, hogy Peking milyen gazdasági és anyagi támogatást nyújt Moszkvának – írja a Reuters.

„Közvetlenül kommunikálunk Pekinggel, és hangsúlyozzuk, hogy biztosan következményei lesznek annak, ha segítenek kikerülni Oroszországnak a szankciókat. Nem engedjük meg egyik országnak sem, hogy mentőövet dobjon az országnak” – mondta Sullivan.

Egy magas rangú amerikai hivatalnok úgy fogalmazott, hogy a hétfői találkozón az ukrajnai háború és annak globális biztonságpolitikai hatása biztosan lényeges programpont lesz, figyelembe véve, hogy Kína egyre inkább elkötelezi magát Oroszország mellett, hogy együtt alakítsák ki az új világrendet – mondta a Reutersnek a névtelenséget kérő amerikai forrás. Egy másik informátor pedig arról beszélt, hogy Oroszország fegyvereket és gazdasági segítséget kért Kínától a napokban, és vannak arra utaló jelek, hogy Peking ezt bizonyos mértékig meg is fogja tenni.

Egy, a kínai kormánynak is tanácsokat adó pekingi politikai elemző, Wang Huiyao a New York Timesban vasárnap megjelent cikkében azt állította, Kína különleges helyzetben van, és képes lehet semleges közvetítőként fellépni a Nyugat által támogatott Ukrajna és Oroszország között.

Kína kész mediátorként fellépni Oroszország és Ukrajna között

Útjára indult a Patent és a NANE által létrehozott Segítők Hálózata, amely gyors és praktikus segítséget kíván nyújtani a nők elleni erőszak áldozatainak. A hálózatról a projekt két koordinátorával, Les Krisztinával és Bárdits Évával beszélgettünk.

„Akármennyire is rossz szájízzel gondolnak erre sokan, itt az idő az orosz vezetőnek menekülő útvonalat biztosítani Kína segítségével” – írta az elemző. Kína a konfliktus kirobbanása óta egyszer sem hívta azt háborúnak, bár Hszi Csin-Ping főtitkár „maximális visszafogottságot” kért a felektől múlt héten, amikor Emmanuel Macron francia elnökkel és Olaf Scholz német kancellárral tárgyalt, és diplomáciai megoldást sürgetett.

A kínai kommunista párt főtitkára ugyanakkor kifejezte aggodalmát a szankciók globális gazdaságra (pénzügyekre, energiaellátásra, árufuvarozásra és ellátási láncokra) gyakorolt hatásai miatt, ami arra utal, hogy a nyugati szankciók megnehezítik a folyamatot, ahogy Kína olajat vásárol az oroszoktól.

Az IMF múlt héten bejelentette, hogy az idei évre előrejelzett 5,5 százalékos növekedést Kína nem fogja tudni tartani. Krisztalina Georgijeva, az IMF vezérigazgatója állítása szerint beszélt a kínai központo bank vezetőjével, és azt várja, hogy onnan is nyomást helyezhetnek Oroszországra, hogy fejezze be a háborút.

A kínai politika egyik hivatalos szócsöve, a Chinese Global Times főszerkesztője ugyanakkor véleménycikkében kifejtette: „ha Jake Sullivan azt hiszi, hogy nyomást tud gyakorolni Kínára, hogy részt vegyen az Oroszország elleni szankciókban, akkor csalódnia kell”.