Háború Ukrajnában
Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
„Ez a legfontosabb pont, és mi készen állunk elfogadni” – mondta Ukrajna semlegességéről Volodimir Zelenszkij a CNN tudósítása szerint. Ez ugyan nem minősül váratlan bejelentésnek, hiszen az ukrán tisztviselők már korábban is beszéltek arról, hogy hajlandók volnának belenyugodni országuk semleges státuszába, amennyiben a NATO-hoz való csatlakozásukra nem volna lehetőség. Ez ugye elméletben kielégítené Vlagyimir Putyin orosz elnöknek az országgal szemben támasztott egyik fontos követelését, miszerint Ukrajna adja fel a NATO-csatlakozással kapcsolatos terveit.
A helyzet ugyanakkor nem ennyire egyszerű, Zelenszkij ugyanis azt is hozzáfűzte, fontosnak tartja, hogy ne pusztán csak egy darab papír szülessen, mint amilyen a budapesti memorandum volt, azaz olyan megállapodásban érdekelt az ukrán államfő, amelynek a sérthetetlenségét jogi garanciák is szavatolják.
A Szovjetunió összeomlása után, 1994-ben aláírt budapesti memorandumban Ukrajna annak fejében mondott le a szovjetek után maradt tekintélyes atomarzenáljáról, hogy a szerződő felek garantálták a függetlenségét és a területi integritását. A memorandum egyik aláírója a Oroszország volt (a másik kettő az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság volt, később pedig Franciaország és Kína is nyilatkozatban támogatta a megállapodást), de 2014 óta többször is lábbal tiporta a szerződésben foglaltakat, hiszen a Krím annektálása, illetve a szeparatista „népköztársaságok” fegyveres támogatása, hovatovább Ukrajna megtámadása mind olyan cselekmények, amelyek nem férnek bele a területi integritás szavatolásába.
Zelenszkij egyik főtanácsadója, Mihajlo Podoljak korábban elmondta, hogy csak akkor vállalják a semlegességet, ha a garanciák között szerepel az agresszió esetén nyújtandó katonai segítség is.
Ehhez még hozzájön az is, hogy a semlegességet Zelenszkij nem ajánlhatja fel Putyinnak, hiszen az ország NATO-hoz való csatlakozási igényét tartalmazza az alkotmányuk. Itt Zelenszkij igyekezett elmagyarázni az orosz újságíróknak, hogy miről is van szó. A biztonsági garanciákat egy ukrajnai népszavazásnak kell követnie, hogy a változás alkotmányos legyen. „Értik, ugye? Alkotmányos változások” – utalt Zelenszkij arra, hogy míg Oroszországban egy ember akaratán múlik minden, addig Ukrajna egy demokrácia, és így vagy úgy, de a semlegesség kérdésében is az ukrán nép dönt majd.
Az orosz–ukrán háború eseményeit az alábbi hírfolyamunkban követheti:
Kezdődik az újabb tárgyalás a tűzszünetről, az oroszok kizárták az atomfegyver használatát - Percről percre az orosz-ukrán háborúról
A tűzszünetről szóló tárgyalások újabb fordulójára érkeznek az orosz és ukrán delegációk, miközben még azt figyeli a világ, az előző tárgyalás résztvevőit tényleg megmérgezték-e. A Kreml szóvivője arról beszélt, hogy akármi történik Ukrajnában, az nem indokolhatja atomfegyver bevetését, az ukrán elnök pedig még szigorúbb szankciókat kért. Percről percre követjük az orosz-ukrán háború keddi eseményeit.
