A kínai hadsereg hadihajókat és vadászgépeket küldött a Kelet-kínai-tenger Tajvan körüli részére a CGTN pekingi székhelyű nemzetközi hírcsatorna tudósítása szerint. Si Ji-lu, a hadsereg keleti hadtörzsének parancsnoka a műveletet válaszlépésnek nevezte az elmúlt időszakban gyakorivá vált, Tajvannal kapcsolatos amerikai „jeladásokra”. „Az amerikai részről alkalmazott rossz lépések és trükkök teljesen haszontalanok és nagyon veszélyesek” – közölte a parancsnok, arra figyelmeztetve, hogy
aki a tűzzel játszik, az könnyen megégetheti magát”.
Kína a diplomáciai kapcsolatok alapfeltételének tekinti az „egy Kína elvének” betartását, és ellenez mindenféle hivatalos kapcsolattartást a világ országai és Tajvan között. Az Egyesült Államok ugyan hivatalos diplomáciai kapcsolatot nem ápol a szigettel, ám törvény kötelezi, hogy ellássa Tajvant a védelme biztosításához szükséges fegyverekkel.
Pénteken Bob Menendez, az amerikai szenátus külkapcsolatokkal foglalkozó bizottságának elnöke találkozott Caj Jing-ven tajvani elnökkel. Menendez egy hattagú, kétpárti törvényhozókból álló amerikai delegáció élén érkezett a szigetre, amelyet Kína saját területének elidegeníthetetlen részeként tart számon. A kínai hadsereg a pénteki gyakorlat kapcsán nem tett említést a látogatásról.
Menendez Tajvan biztonságának fontosságát hangoztatta Tajpejben. A Caj Jing-vennel tartott, a tajvani média által élőben közvetített megbeszélésén (képünkön) hangsúlyozta, hogy a szigeten gyártják a félvezetők 90 százalékát, ezért biztonsága az egész világ számára rendkívüli fontossággal bír. A találkozón Lindsey Graham dél-karolinai republikánus szenátor kijelentette: Tajvant sorsára hagyni egyet jelent azzal, hogy sorsára hagyják a demokráciát és a szabadságot.
„A látogatás nemcsak az Egyesült Államok pártoktól független szolidaritását mutatja Tajvan felé, de a két ország sziklaszilárd kapcsolatainak is ékes bizonyítéka” – fogalmazott a megbeszélést követően Xavier Chang, a tajvani elnöki hivatal szóvivője.
A kínai Államtanács tajvani ügyekért felelős irodája pénteken tiltakozását jelentette be a látogatás miatt, és felszólította Washingtont, hogy „ne támogassa a tajvani függetlenségi törekvéseket”.
Peking és Tajpej között a viszony többéves közeledés után ismét fagyossá vált, miután a Caj Jing-ven tajvani elnök vezette kormányzat elutasította az 1992-ben elfogadott, az „egy Kína” elvét magában foglaló egyezményt, amelyet Peking a tárgyalások alapfeltételeként kezel. A kínai kormányzat azóta diplomáciai eszközökkel igyekszik korlátozni Tajvan mozgásterét a nemzetközi színtéren, gazdasági nyomást alkalmaz, és rendszeresen tart hadgyakorlatokat a sziget közvetlen közelében.
